A betegségtől hízunk vagy a túlsúly okoz betegséget?

Napjainkban egyre gyakoribbak a különböző anyagcserebetegségek, melyek egyik velejárója az elhízás – ilyen például az inzulinrezisztencia (IR), a cukorbetegség, a pajzsmirigyalulműködés vagy a policisztás petefészek szindróma (PCOS).

De vajon az elhízás okozza ezeket a betegségeket vagy pont a betegségek miatt szaladnak fel a plusz kilók?

Az elhízás mögött csak az esetek 10 százalékában áll másodlagos ok, és a kialakult túlsúly maga is betegségek forrása. De így sem lehetetlen a fogyás. A szakértő úgy fogalmaz, hogy ez a tyúk és tojás típusos esete. Az elhízás a legtöbb esetben betegségekhez vezet és fordítva, bizonyos betegségek elhízáshoz vezetnek. Az elhízáshoz vezető szövődményeket célszerű tisztázni, a testsúly kérdésétől függetlenül is kezelni, hiszen önmagában is okozhat problémát, ha azonban kezeljük visszahat, könnyebb fogyni.

Fotó: 123rf.com

Anatómia és zsírszövetváltozás

Egyes betegségek kialakulása egyértelműen visszavezethető az elhízásra. Így alakulhat ki például a refluxbetegség. Elhízottság esetén a nagyobb pocak miatt magasabb a rekeszizom állása, könnyebben visszaáramlik a gyomorsav tartalom. A betegség pedig az elhízást is fokozhatja: a gyomorsav kellemetlen érzést okoz, mely arra késztethet, hogy több pékárut együnk, felesleges kalóriát magunkhoz véve. És máris beindul az ördögi kör. Az elhízás össztett módon hat a szervezet által termelt anyagokra is. A zsírszövet felszaporodása révén olyan gyulladásban is résztvevő anyagok szintje nő meg, melyek cukorbetegséget, szív- és érrendszeri betegségeket okozhatnak.

„Ezeket a betegségeket nem csak azért nem szabad félvállról venni, mert kellemetlenek, hanem a hosszú távú következményük sajnos tragédiához vezethet. Reflux esetén a maró hatású gyomorsav akár fekélybetegséghez és rákhoz is vezethet, a felszaporodó, – különösen a zsigerek közötti- zsírszövet pedig bizonyos tumoros betegségeket eredményezhet” – hangsúlyozza Dr. Bajnok Éva, az Alakorvoslás Program endokrinológus-obezitológus szakorvosa.

Anyagcserebetegségek és elhízás

Egyes betegségekkel kapcsolatban erős a tévhit arra vonatkozóan, hogy azok súlyos elhízást okoznak.

„A pajzsmirigy alulműködéssel küzdő betegek gyakran panaszkodnak elhízásra, azonban kutatások szerint ezen esetek felében észlelhető csökkent étvágy melletti testsúlynövekedés átlagos mértéke csupán 3 kiló” – emeli ki Dr. Bajnok Éva. – “Egyéni eltérések lehetnek, lényeges azonban megjegyezni, hogy jelentős, 10-20%-os testsúlynövekedést nem lehet csupán a pajzsmirigy vagy más betegség rovására írni.”

Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy egy már kialakult anyagcserebetegséget, például enyhe vagy komolyabb inzulinrezisztenciát, PCOS-t, vagy diabéteszt az elhízás súlyosbíthat, de ezek a betegségek vezethetnek túlsúlyhoz is.

„Ezért fontos, hogy megtaláljuk azt az életmódot, mely mellett hosszú távon el tudunk köteleződni és segít abban, hogy egészséges szinten tartsuk a súlyunkat” – teszi hozzá az endokrinológus-obezitológus szakorvos. – “Célszerű a betegség kezelését és az életmódterápiát egy kézben tartani és szakértői csapatra bízni. Így a rendszeres szakorvosi kontroll alapján, személyre szabottan módosítható az életmódprogram, és elkerülhetők a félreértések is.”

Ugyan egyre tudatosabban állnak hozzá a betegek a diétájukhoz, ennek ellenére szakszerűtlen fogyókúrák és tévhitek áldozataivá válhatnak, és úgy gondolhatják, hogy az ő állapotukkal nem lehetséges lefogyni, azonban ez nem így van.

„Egy általános diéta, amely működik az egészséges fogyni vágyónál, nem feltétlenül működik anyagcserebetegségek esetén. Különösen káros, ha szakszerűtlen módszerrel próbálkozunk. A szakszerű diéta és testmozgás mellett a betegségeket is célszerű kezelni, így hatékonyabban érhető el eredmény. Ez a legtöbb problémánál elmondható, beleértve a cukorbetegséget, vérnyomásproblémát, horkolást és depressziót is” – javasolja Dr. Bajnok Éva, az Alakorvoslás program endokrinológus-obezitológus szakorvosa. – “Az anyagcserebetegség típusától függően lehet, hogy módosítani kell bizonyos tápanyagok bevitelét és a kalóriamennyiséget is. Mint ahogy cukorbetegnél magától értetődő, hogy a szénhidrátnak kulcsszerepe van, magas húgysav és koleszterinszint esetén nem ajánlott húst-hússal enni.”

Sokkal többen képzelik, hogy nem tudnak, vagy csak óriási nehézségek árán tudnak lefogyni, mert a testük erre nem képes, mint ahányuknál ez a helyzet valóban fennáll. Sokan gondolják azt, hogy ők az egyedi esetek, akik nem tudnak lefogyni, pedig csak szimplán nincsenek tisztában azzal, hogy az ő életmódjukhoz mi az a kalóriamennyiség, amire szükségük van. A fogyáshoz általánosságban a napi szükséges kalóriánál 500-zal kevesebb az ajánlott mennyiség. Ez típusosan 1200-1500 kcal nőknél, 1500-1800 kcal férfiaknál.

“Fogyni nehéz, nem megy munka nélkül, ezt le kell szögezni. A kampányfogyókúrák csak nagyon kevés embernek működnek, igazi változáshoz életmódváltás szükséges” – hívja fel a figyelmet a szakorvos. – “A változáshoz kell egy keretrendszer, amely mentén a változás halad. Megfelelően összeállított és támogató rendszer szükséges, mely szélesebb körben is elérhető, érthető és akár élethosszig folytatható.”