Jelentenek az álmok valójában valamit? Álomfejtés Freudtól napjainkig

Egyes álmok úgy elszállnak ébredés után, mint a pitypang a szélben, és nem tudod visszaidézni őket. Mások élénken megmaradnak az emlékezetedben, olyan tisztán és felejthetetlenül, hogy a napok múlásával már azon kezdesz el gondolkodni, hogy talán  többször is álmodtad őket.

Még ha nem is emlékszel sok (vagy egyetlen) álmodra sem, akkor is vannak álmaid. Bár a szakembereknek még rengeteg felfedezni valójuk van az álmokkal kapcsolatban, abban általában egyetértenek, hogy az álmodás az emberi tapasztalat része.

Az álmaidban rengeteg területet bejárhatsz. A gyakori élmények közé tartoznak:

  • szex
  • hétköznapi tevékenységek, például házimunka vagy bevásárlás
  • ijesztő élmények, például visszatérés a középiskolába vagy szörnyek üldözése
  • szuperképességek vagy mágikus képességek megszerzése.

Akár hétköznapiak, akár különösek az álmaid, fontos tudni, hogy van-e valamilyen mélyebb jelentésük. A szakértők még nem találtak egyértelmű választ, de az alábbiakban találsz néhány főbb elméletet – és néhány tippet a saját álmaid megfejtéséhez.

 

rémálom

Fotó: 123rf.com

Egyes szakértők szerint igen


Rengeteg pszichológus és más szakértő elmélkedett már az álmok mélyebb jelentéséről.

Freud elmélete a tudattalan kívánságteljesítésről…
Sigmund Freud pszichológusnak sok mondanivalója volt az álmokról (és nem mind a szexszel kapcsolatos). Elmélete szerint az álmok segítenek megvédeni az embereket, hogy ne ébredjenek korán, ha fény vagy hang zavarja meg az alvásukat, valamint úgy vélte, hogy az álmok titkos vágyakra is rámutatnak. Az alvó agyunk az általa “manifeszt álomnak” nevezett dolgot hozza létre a mindennapi képek, élmények és emlékek részletéből. A manifeszt álom leegyszerűsíti, átszervezi és elrejti a “látens álmot“, vagyis az elfojtott és tudattalan vágyaidat.

Jó alvássegítő a melatonin – De a mellékhatások sem mellékesek

Más szóval, a manifeszt álom különböző szimbólumokat és bizarr vagy szokatlan képeket használ, hogy elrejtse a látens álmot, vagyis azt, amiről valójában álmodsz.

Jung elmélete a kompenzációról és az önábrázolásról
Freudhoz hasonlóan Carl Jung is hitt abban, hogy az álmoknak jelentése van. Jung az álmokban szimbolikusan megjelenő konkrét archetípusokra, vagyis mintázatokra összpontosított, és úgy vélte, hogy az álmok segíthetnek megmagyarázni a napi eseményeket, és kiegyensúlyozhatják az átélt élményeket és az események olyan aspektusait, amelyekkel még nem vagy tisztában.

Tegyük fel, hogy például harmonikus kapcsolatod van a partnereddel. Ugyanazokat a hobbikat űzitek, nagyszerű a szexuális kémiátok, és jól kijöttök egymással – de nem tudsz szabadulni az érzéstől, hogy valami mélyebb hiányzik a kapcsolatotokból.

Egyik éjszaka azt álmodod, hogy ti ketten lakáshirdetéseket nézegetitek, egy áruház bútorosztályán sétáltok, majd hirtelen (az álmok hirtelen természetéből adódóan) egy csendes parkban tesznek egy kényelmes sétát.

Ébredés után rájöhetsz, hogy az álmod leleplezett néhány hétköznapi dolgot, ami hiányzik a kapcsolatodból, ugyanakkor arra is utal, hogy olyan kapcsolatot szeretnél, amely a szórakozás mellett a jövőre vonatkozó átgondolt tervezést is magában foglalja.

Egyéb kulcsfontosságú elméletek
Más álomkutatók is létrehozták saját elméleteiket az álmok jelentését illetően.

Calvin S. Hall pszichológus például az álmokat a megismerési folyamat részének tekintette, vagyis egyfajta gondolkodásnak, amely alvás közben történik. Mivel az álmokban megjelenő képek a mindennapi élet elemeit tükrözik, Hall úgy vélte, hogy az álmok fontos betekintést nyújthatnak abba, hogyan látjuk magunkat és másokat, a problémáinkat és konfliktusainkat, valamint általában a világot.

George Lakoff nyelvész és filozófus úgy vélte, hogy az álmok metaforikus betekintést nyújtanak a mindennapi kihívásokba és életeseményekbe. Más szóval az álmaidban megjelenő absztrakt szimbólumok valós nehézségeket jelentenek.

Rosalind Cartwright pszichológus és álomkutató szintén jelentős életeseményekhez és érzelmi élményekhez kötötte az álmokat. Úgy vélte, hogy az álmok fontos szerepet játszanak a kognitív folyamatokban, beleértve az emlékezetet és az érzelemszabályozást.

G. William Domhoff professzor szintén napi tapasztalatokhoz kötötte az álmokat. Szerinte azok a dolgok, amelyeket napközben teszünk és gondolunk, újra felbukkanhatnak az álmainkban, miközben az érzelmi beállítódásunk segít kialakítani egyedi tartalmukat. Domhoff azt is megjegyezte, hogy bár az álmok rávilágíthatnak a súlyos gondokra, nem biztos, hogy valódi céljuk van. Elvégre a legtöbb álmot elfelejtjük.

William Dement, aki segített megalapozni az alvásgyógyászat területét, hasonlóképpen azt látta, hogy bár az álmok nem rendelkeznek egyértelmű céllal, mégis értelmes üzeneteket közvetíthetnek.

De mások úgy vélik, hogy nem…

Sok szakértő nem hisz abban, hogy az álmoknak sok jelentésük van, de abban egyetértenek, hogy ennek ellenére valamilyen célt szolgálnak.

A létező elméletek néhány ilyen célt vázolnak fel:

  • Fenyegetés-szimulációs elmélet

Eszerint az álmok fontos evolúciós célt szolgálnak. A fenyegetésszimulációs elmélet szerint az álmok lehetőséget nyújtanak a potenciális fenyegetések azonosításának, elkerülésének és kezelésének gyakorlására. Azáltal, hogy ezeket a fenyegetéseket biztonságosan kezeljük álmainkban, ébrenlétünkben talán nagyobb biztonságban érezzük magunkat.

Fotó: 123rf.com

Egy 2009-ben végzett kutatás némi alátámasztást talált erre az elméletre, amikor összehasonlította a traumát átélt és traumamentes gyermekek álmait. A traumatizált gyerekeknek például több fenyegető álmuk van, mert a mindennapi életben gyakran félelmet éreznek.

  • Aktiválás-szintézis elmélet

 Az aktivációs-szintézis elmélet szerint az álmok nem mások, mint véletlenszerű képek és gondolatok gyűjteménye, amelyek alvás közben, a normális agyműködés eredményeként vetülnek ki. Ezek a képek nem követnek semmilyen narratív struktúrát, köszönhetően a ponsnak, az agy véletlenszerű álomgenerátorának. Vagyis az álom történetét ébredés után maga az agy hozza létre. Ennek az elméletnek a támogatói úgy vélik, hogy az álmok furcsának tűnhetnek, mert ezeknek a véletlenszerű képeknek gyakran kevés értelme van, amikor összekapcsolódnak.

  • Az álmok mint érzelmi szabályozók

A mindennapi életben tapasztalt kellemetlen, vagy nem kívánt érzelmek az álmaidban is felbukkanhatnak. A szorongás, a bűntudat, a szomorúság vagy a félelem gyorsan elhatalmasodhat. Egyes szakértők azonban úgy vélik, hogy ezeknek az érzéseknek az álomvilágban való átvitele segíthet abban, hogy stressz nélkül elkezdjük feldolgozni ezeket az érzéseket.

  • A folyamatos aktiválás elmélete


Az agyad nem kapcsol le teljesen, amikor elalszol. Ehelyett ezt az időt fontos folyamatok elvégzésére használja fel, beleértve a rövid távú emlékek hosszú távú tárolókba való átvitelét. Alvás közben az agyad bizonyos értelemben a szemetet is kiviszi, vagyis megszabadul a megmaradt, felesleges információktól. Mivel a tudatalatti az emlékek feldolgozására összpontosít, a tudatos agy aktivitása jelentősen lelassul. A folyamatos aktiválás elmélete szerint ez arra készteti az agyadat, hogy az emléktárolókból adatfolyamot küldjön a tudatos agyba. Ezt az adatot – vagyis az álmaidat – egyfajta képernyőkímélőnek tekintheted, amely az agyad tudatos részét a tényleges aktivitás hiánya ellenére is működésben tartja.

Hatékony fájdalomcsillapítás emlékekkel

Gyakori álmok és jelentésük


Bármit is sugalljanak a tudományos elméletek, az emberek világszerte régóta hisznek az álmok jelentőségében, és megpróbálják kitalálni a jelentésüket.

Az álmok részben azért tűnhetnek olyan érdekesnek, mert nem teljesen értjük őket. Bizonyos álmok azonban olyan gyakran jelennek meg generációkon és kultúrákon átívelően, hogy sokan úgy vélik, ezek a közös témák arra utalnak, hogy az álmoknak valóban van jelentőségük.

Cikkünk második részében  “álomfejtést” végzünk, bemutatva a leggyakoribb álmok jelentéseit.

Forrás: Napidoktor.hu