Tojás kisokos-minden, amit a tojásról tudni érdemes

A tojás ősidők óta az emberiség egyik legalapvetőbb és legértékesebb tápláléka: elsőrendű, teljes értékű fehérje- és tökéletes zsírösszetétele mellett bőséges forrása a vitaminoknak és fontos ásványi anyagoknak.

Tökéletes táplálék: A TOJÁS!

Rendszeres fogyasztása évezredekre nyúlik vissza. Nagy a biológiai értéke, ezért – némi túlzással – egyedüli ételként is megállná a helyét, szénhidráttal és rosttal körítve, C-vitaminnal kiegészítve. Egy egész tojás energiatartalma 75 kcal. Más ételekhez képest igen kicsit a kalóriaértéke, ezért is építenek rá fogyókúrákat sikerrel, hiszen elsőrendű fehérjékben dús, zsírokban szegény, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag.

„A tojás az anyatej után a legjobb minőségű ételünk, mellesleg az emberiség legelterjedtebb fehérjeforrása. A tojásételek legnagyobb előnye, hogy ételeink közül a legjobban működtetik a gyomor- és bélrendszer emésztését és az anyagcseréért döntően felelős szakaszát, ráadásul könnyen fogyasztható mennyiségben.” (Dr. Légrády Péter, belgyógyász)

Kereskedelmi forgalomban a tojás a tyúktojást jelenti. A többi tojást meg kell nevezni (pl. fürjtojás, kacsatojás, libatojás stb.).

A tojás tápanyagbomba

A tojás apró mérete ellenére igen hatékony! Tökéletes tápanyagforrás, emellett olcsó, változatosan elkészíthető, tárolása könnyű, nem igényel különleges körülményeket és főzési eljárásokat.

A tojás már ősidők óta a humán táplálkozás egyik legszervesebb részét képezi, ezért a „paleodiéta” fő komponense. Tápanyag-összetétele valóságos kincsesbánya a szervezetnek, ezért királyi tápláléknak minősül, hiszen rengeteg olyan vitamint és nyomelemet tartalmaz, melyeket a modern orvostudomány napi bevitelre javasol.

A tojást méltán nevezik óriás vitamintablettának, ásványi koktélnak, hiszen a csontritkulás megelőzésében kulcsfontosságú D-vitamin a tőkehalmáj után a tojásban található meg a legnagyobb mennyiségben. Tartalmazza még a bőrvitaminként is emlegetett A-vitamint, az antioxidáns hatással bíró E-vitamint, valamint a létfontosságú B-vitaminokat, folsavat és pantoténsavat. Az ásványi anyagok közül kalciumban, vasban, magnéziumban, cinkben, káliumban és foszforban, valamint nátriumban bővelkedik. Magas a tojás szelén-, és az agy számára oly fontos kolintartalma.

A tojás jótékony hatással van a szív egészségére is. Kevés telített zsírt tartalmaz, viszont sok omega-3 zsírsavat, ami véd a szívbetegségekkel szemben, fontos az agy, a szem és az idegrendszer számára is, segít megelőzni a korral járó szembetegséget és az Alzheimer-kórt.

 tojás

 

A legtökéletesebb fehérje

A fehérje szó a görög „protos” szóból ered, jelentése: első elem. A fehérjék elengedhetetlen elemei minden egyes élő sejt növekedésének, felépülésének, jó működésének, valamint felépítésének. A fehérjék aminosavak összekapcsolódásából jönnek létre. Egy átlagos fehérje 300 vagy még több aminosavat is tartalmazhat.

Amikor egy fehérje az emberi szervezet igényeinek megfelelő mennyiségben tartalmaz esszenciális aminosavakat, azt mondjuk, hogy magas a biológiai értéke.

A fehérjék nélkülözhetetlenek a bőr, az izmok és az idegszövetek felépítéséhez, valamint az energiaellátáshoz. Valamennyi táplálékunk közül a tojás fehérjéje a legkitűnőbb, mert teljes egészében hasznosul a szervezet számára. Ez az elsőrendű fehérjeforrás az összes, a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen esszenciális aminosavat is tartalmazza, amely előállítására szervezetünk képtelen. Ezen kívül kilenc további, nem esszenciális aminosav is fellelhető benne, testünk számára könnyen feldolgozható formában.

A fehérjetartalom nagyobb részét a tojásfehérje adja, de a sárgájában is van kb. 40% belőle, ráadásul a legtöbb vitaminnal és ásványi anyaggal együtt. Egy tojás a napi fehérjeszükségletünk 20%-át fedezi.

tojas-4

Egy átlagos tyúktojás 50-65 gramm, melynek 10%-a héj, 60%-a fehérje és 30%-a sárgája. Átlagos tápanyagtartalma: 75 kcal, 5,4 gramm fehérje, 4,8 gramm zsír, 0,3 gramm szénhidrát.

Szuperétel

Az alábbi táblázat megmutatja, hogy ezekből a vitaminokból és ásványi anyagokból az ajánlott napi bevitel hány százalékát fedezhetjük mindössze egyetlen tojás elfogyasztásával.

12% A-vitamin                                  sejtfejlődés, látás, bőr

18% D-vitamin                                 erős csontok és fogak

17% B2-vitamin                                egészséges bőr és szemek

6% E-vitamin                                    egészséges izmok és idegrendszer

20% biotin                                        szép bőr és haj

17% pantoténsav                              anyagcsere-folyamatok, szellemi teljesítmény

12% folsav                                         sejtosztódás

26% kolin                                          idegek, izmok, agyműködés, memória

15% foszfor                                       ép csontok és fogak

7% vas                                                oxigénszállítás a vérben

7% cink                                              erős immunrendszer

19% jód                                               pajzsmirigyműködés

10% szelén                                        immunrendszer és pajzsmirigy

15% niacin                                          optimális anyagcsere-funkciók

 

tojás 2 

A tojás biológiai értéke

A táplálék biológiai értékét a benne található tápanyagok, elsősorban fehérjék, illetve aminosavak  valóban hasznosuló hányada jelenti. A fehérjék megtalálhatók különböző ételekben, állati eredetű forrásai, azaz a hús, szárnyasok, hal, tojás, tej, sajt, illetve joghurt magas biológiai értékű fehérjéket tartalmaznak. A növények – hüvelyesek, gabonák, diófélék, magok és zöldségek – alacsonyabb biológiai értékű fehérjéket tartalmaznak.

A tojás, amellett, hogy igazi vitaminbomba, az egyik legjobban hasznosuló fehérjeforrás is, biológiai értéke az anyatejhez hasonlóan 100, hiszen a szénhidráton és a C-vitaminon kívül majdnem az összes anyagot tartalmazza, ami az emberi táplálkozáshoz szükséges, ráadásul teljesen hasznosuló formában.

A tojásfehérje és -sárgája szinte teljes egészében, 95-98%-ban emészthető: a főtt fehérje könnyebben, mint a nyers. A szokásos főzés-sütés közben nem vesztenek értékükből, csupán a túlságosan hosszan tartó magas hőmérsékleten károsodnak. Egész tojás fogyasztásakor a sárgája enyhíti vagy kivédi a fehérje esetleges allergizáló hatását.

Élelmiszerek biológiai értéke

Élelmiszer Biológiai érték
Anyatej, tojás 100
tehéntej 88-95
marhahús 88-92
halhús 80-92
sertéshús 84
csirkehús 82
szójafehérje 74-78
Bab, borsó, lencse 56-72

 

Tévhitek a koleszterinről…

A koleszterin minden állati és emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vegyület, hiánya az élettel összeegyeztethetetlen. Előanyaga számos fontos, a szervezet működését szabályozó hormonnak: belőle készíti a petefészek a női hormonok egy részét, mint ahogy a here a férfihormonokat, a mellékvese a kéreghormonokat és a máj a D-vitamint.

A szervezetnek olyannyira szüksége van a koleszterinre, hogy ha kívülről, az állati eredetű táplálékból nem jut hozzá, szükségletét képes saját maga is megtermelni.

A máj a koleszterinmolekula átalakításával termeli az epesavat, mely a zsírok és zsírszerű, valamint zsíroldékony anyagok emésztésében, felszívódásában, majd sejtekbe jutásában játszik fontos szerepet. A koleszterinmolekula epesavvá alakulva megszűnik, felhasználódik, jelentős része a szervezetből teljesen kiürül.

Az epe tökéletes kiürülése elengedhetetlen a jól működő anyagcseréhez és egészséges emésztőrendszerhez, mert

  • ha kevesebb epesavat (epét) termel a máj, akkor kevesebb koleszterin alakul át epesavvá, és több, már fölös mennyiségű, azaz káros koleszterin marad a szervezetben;
  • ha nem jut elég epe a bélbe az ételek mellé, azaz ha nem gondoskodunk az epe minél tökéletesebb kiürüléséről, a zsírok emésztése tökéletlen lesz, és az így felszívódó zsírok lerakódnak;
  • ha nincs kellő mennyiségű, kifejezetten epeürítő hatású zsír ételünkben, a zsíroldékony vitaminoknak nemcsak felszívódása, de felhasználódása is zavart szenved;
  • ha nem jut elegendő epesav a vastagbélbe, akkor az annak baktériumaiból származó mérgeket nem képes hatástalanítani.

A koleszterinmolekulából átalakult epesavak tehát rendkívül fontos szerepet töltenek be az emésztésben, az emésztőrendszer szerveinek működésében, a zsírok és zsíroldékony anyagok forgalmában, a már fölöslegben maradó koleszterin eltávolításában, az egészség megőrzésében és a szervezet fiziko-kémiai védekezésében. Mindezen feladataikat viszont csak akkor tudják jól ellátni, ha étkezésünk kellő mennyiségű (de nem túlzó) zsírtartalmával elérjük az epe(hólyag) tökéletes kiürülését reggel és lehetőleg még egyszer, késő délután. Amennyiben az étrendben egyharmadnyi telített és kétharmadnyi telítetlen zsír szerepel, s kalóriából sincs a szükségletnél több, a felvett táplálékban lévő koleszterin nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét lényegesen.

Egy tojás 213 mg koleszterint tartalmaz, ezzel szemben egy felnőtt szervezete napi kb. 3000 mg koleszterint termel ahhoz, hogy fedezze anyagcsere szükségleteit.

tojas2

A „jó” és a „rossz” koleszterin

A koleszterinnek két fő típusa van: az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) és a magas sűrűségű lipoprotein (HDL). Előbbit gyakran „rossz”, míg utóbbit „jó” koleszterinnek is nevezik. Számos élelmiszer tartalmaz koleszterint – többek között a tojás és a máj –, azonban az élelmiszerekben jelenlévő élelmi koleszterin a legtöbb esetben nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét, szemben az elfogyasztott zsír fajtájával és mennyiségével.

Az élelmi zsír lehet telített vagy telítetlen. A táplálékkal felvett telített zsírok többsége növeli az összes és az LDL-koleszterinszintet. Ezzel szemben néhány telítetlen zsír csökkenti az LDL-koleszterinszintet, ezért általában javasolt a telített zsírok telítetlennel történő helyettesítése. A zsírok másik típusa a transzzsír, mely növelheti az LDL-koleszterin szintjét, valamint a HDL-koleszterin szintjének csökkenéséhez vezethet vagy a vér triglicerid-szintjét növeli, s ez utóbbi két tényező összefügg a megemelkedett szívkoszorúér-betegség kockázatával.

A 90-es évek közepéig az öt legfontosabb rizikófaktor listáján a koleszterintartalom volt az első, mára azonban ezt a helyet a telített zsírok foglalják el, hiszen ezek vérkoleszterint növelő hatása kétszerese a koleszterinének. A másik három faktor a a túlzott kalóriabevitel, az elhízás és a mozgáshiány!

Az alkalmankénti magasabb koleszterinbevitel (pl. soktojásos rántotta) egészséges szervezetnél nem vezet a vér koleszterinszintjének emelkedéséhez.

Az állati eredetű élemiszerek elsődlegesen telített zsírokat tartalmaznak, míg a tojásban a zsírsavak csaknem fele egyszeresen telítetlen olajsav, mely a többszörösen telítetlenekkel együtt közel a kétharmadot teszi ki. A telített zsírok adják a fennmaradó egyharmadot, ez azt jelenti, hogy a tojásban tökéletes összetételű, kétharmadnyi telítetlen és egyharmadnyi telített zsírarány található – míg a legtöbb húsfélében a telített zsírsavak aránya nagyobb. A tojás nem tartalmaz transzszírokat sem.

 tojasok

Reggelizz úgy, mint egy király!

Ha a szervezet működéséhez igazítjuk étkezésünket, akkor a reggelinek bőségesnek kell lennie, legalábbis elegendő és megfelelő összetételű zsírt kell tartalmaznia. A jól összeválogatott ételsor ugyanis azonnal elindítja az emésztést, vagyis biztosítja az emésztőnedvek jó ürülését, amely nélkülözhetetlen az emésztőrendszer minél tökéletesebb működéséhez. A zsírok vagy olajok megfelelő mennyiségű elfogyasztása – természetesen egyéb fontos tápanyagokkal együtt – egyben biztosítja a jóllakottság érzését is, és nem kényszerülünk 1-2 óra múlva újból ételhez nyúlni.

E célra az egyik legjobb összetételű, amellett a leggyorsabban és legkönnyebben elkészíthető étel a tojás. Három tojás már tartalmazza azt a mennyiségű zsírsavat, amely az epét azonnali ürülésre sarkallja, ez az étel tehát egyedülállóan kimagaslik a többi közül az emésztőrendszeri működésekre gyakorolt rendkívül jó hatásával, de egyben a szervezet számára szükséges számos ásványi anyag és vitamin elsőrangú forrása is.

A tojásfehérje élettani jelentőségét az is növeli, hogy a baromfi a kevésbé értékes növényi fehérjékből nagy értékű, tökéletes fehérjét állít elő – amire az emberi szervezet nem képes –, miközben jól működő minőségbiztosítási rendszere ügyel az összetétel állandóságára.

A tyúkok tehát a tojásban évezredek óta állítják elő azt a tökéletes összetételű zsírt, vagyis a kétharmadnyi telítetlen és egyharmadnyi telített zsírarányt, melyet nem is oly régóta tart ideálisnak a modern táplálkozástudomány. Ugyanakkor a zsíroldékony vitaminok hordozójaként arról is gondoskodik – tekintettel hatékony mennyiségükre –, hogy e vitaminok jól felszívódjanak, és eljussanak rendeltetési helyükre, mert nemcsak jó epeürítő, hanem erőteljes epetermelést fokozó hatásúak is.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.