Kis sárga dudorok a szemnél? A magas koleszterinszint okozhatja

A magas koleszterinszint veszélye, hogy nem okoz tünetet, és csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet.

Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az egyetlen kivételről és a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt.

Sárgás lerakódás a szem körül

A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár érezhető, látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyek nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Természetesen nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok, tehát a hiánya nem jelenti feltétlenül azt, hogy minden rendben a koleszterinszinttel. 

Fotó: 123rf.com

A koleszterin két módon kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket, másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. Tehát létezik örökletesen magas koleszterinszint is, amit leginkább életmóddal lehet kordában tartani. A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, más része a széklettel távozik, egy másik hányad viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, azonban ha magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros.

Hogyan segítenek a gyógyszerek a koleszterinszint csökkentésében?

A ma elfogadott nézet szerint betegek esetében minél alacsonyabb a koleszterin, annál jobb. Másrészt más az elérni kívánt koleszterinérték egy egyébként egészséges, de magas koleszterinértékkel rendelkező személy esetében, mint a veszélyeztetett, vagy a stroke-on, infarktuson átesett betegnél. A teendők két alapeleme az orvosi, akár gyógyszeres kezelés és az életmód megreformálása” – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket kitartóan, évekig kell szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathasson azon.  

A legelterjedtebb koleszterinszint csökkentők a sztatinok, amelyek csökkentik a vérben az LDL-koleszterin (az ún. „rossz” koleszterin) szintjét, ezáltal közvetve redukálják a szív-érrendszeri betegségek kockázatát is. Számos sztatin típusú gyógyszer elérhető, amelyek működése bizonyos mértékig különböző, éppen ezért fontos a receptírás előtti alapos kivizsgálás. A sztatinok működésének alapja, hogy blokkolják egy, a májban termelődő enzim működését, ami koleszterint „gyárt”, így megakadályozzák az erekben, jórészt koleszterinből felépülő plakkok kialakulását. Ismeretes, hogy a koleszterineknek van egy másik típusa is, a HDL, vagyis a „jó koleszterin”, ami viszont hasznos, ugyanis – bonyolult folyamatok eredményeként – segít megszabadulni az LDL-től. Egyes kutatások és meta-analízisek azt is megállapították már, hogy a sztatinok pozitívan hatnak a HDL-termelődésre, és a nagy rizikójú csoportokban jelentősen csökkentik a szívbetegségek kialakulásának esélyét. 

Az életmód a kezelés másik pillére

A páciensnek fontos lenne kialakítania egy új, egészséges életmódot, amelynek alapjai: 

  • Rendszeres testmozgás, amely csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást.   
  • Alacsony zsírtartalmú ételekre, zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra épített táplálkozás.  
  • Az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése. A helyes fogyás érdekében érdemes az életmód orvoslás segítségét igénybe venni.  
  • A dohányzás elhagyása, ugyanis ez önmagában is érszűkítő hatású, vagyis a magas koleszterinszinttel együtt fokozott veszélyt jelent.  
  • Egyes betegségek (pl. diabétesz, vese- és májbetegség) és bizonyos gyógyszerek (pl. szteroidok, béta-blokkolók, antidepresszánsok) is megemelhetik az értékeket, ezek kezelése és hatásainak ellenőrzése elengedhetetlen.  
  • Mivel a koleszterin szintje az örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.