Tüdőembólia után fontos a részletes kivizsgálás

A tüdőembólia a trombózis legsúlyosabb szövődménye, ami nem ritka, hogy életeket is követel. Sajnos, ha valakinél egyszer már gondot okozott egy elszabadult vérrög, onnantól kezdve fokozottabban fennáll a megismétlődés veszélye.

Légszomj, hidegrázás, ájulás
A trombózisra, bár nem minden esetben jár tüdőembóliával, ám érdemes nagy figyelmet fordítani rá, hiszen nem ritka, mikor halálos kimenetelű az állapot. A légyszomj, mellkasi fájdalom, véres köhögés, szédülés, ájulás, mind az embólia tünetei, így nem szabad ezeket félvállról venni, azonnal mentőt kell hívni! Ilyenkor a szakemberek ott helyben alvadásgátló injekcióval orvosolják a problémát, és azonnali kórházi kezelésre van szükség, ami sokáig is eltarthat! A kezelés itt még nem ér véget, hiszen ha egyszer már meggyűlt a baja a vérrögökkel, akkor azok továbbra is veszélyeztetik. Éppen ezért tüdőembólia után érdemes teljeskörű kivizsgáláson részt venni, hogy fel lehessen kutatni a kiváltó okokat, valamint célszerű szakember segítségét kérni, aki a gyógyszeres megelőzésen kívül személyre szabott életmódbeli tanácsokkal is szolgálhat.

Fontos a genetikai kivizsgálás és a megelőző kezelés
Amennyiben valakinél trombózis, esetleg tüdőembólia lépett fel, utána fontos a mögöttes okok felkutatása.

Leggyakrabban trombózis áll az embólia hátterében, ami nem feltétlenül csak az alsó végtag trombózisa lehet: igen sok esetben az okot nem lehet kideríteni, mert a végbél, a méh, illetve a hüvely körüli vénák trombózisait nem vizsgálják részletesen”- mondja prof. Blaskó György, a véralvadási specialista. A kivizsgálások sorában ezt követi az esetleges genetikai defektus kimutatása, amelyről egy egyszerű genetikai vizsgálat során gyorsan meg lehet bizonyosodni. Amennyiben hajlamot igazolnak, úgy egyéntől függően az orvos vagy időszakos (pl. terhesség során), vagy egy életen át tartó megelőző kezelést írhat elő a további vérrögösödés elkerülése céljából. Továbbá még ezzel egy időben el kell végezni egy részletes kivizsgálást esetleges rosszindulatú daganat irányában, mert számos esetben az a kiindulópont, sőt, ez még a genetikai eltéréseknél is gyakoribb! A genetikai szűrést a tüdőembólia után legkorábban 3 hónappal ajánlott elvégeztetni!

er4

Életmódváltás tüdőembólia után
Akár van genetikai hajlama az illetőnek, akár nem, amennyiben valakinél már kialakult trombózis, vagy tüdőembólia, érdemes szakember tanácsait kikérni személyre szabott életmódváltás tekintetében. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert a gyógyszeres kezelésen kívül még sok minden befolyásolja, hogy megismétlődik-e újra a probléma, illetve, hogy fellép-e a sok kellemetlenséggel járó poszttrombotikus szindróma.

Mi az a poszttrombotikus szindróma?
Mélyvénás trombózis után az esetek egy részében poszttrombotikus szindróma (PTS) lép fel, mely erős lábfájdalommal, visszerek megjelenésével, bőrviszketéssel, elszíneződéssel és zsibbadással jár.

A PTS azért alakul ki, mert az okot nem számolták fel, a tönkrement vénabillentyűk ottmaradnak, és következő trombózis kiindulópontjai lesznek (amit esetleg észre sem vesz a beteg, lábon kihordja). Ha azonban számos ilyen „kisebb” trombotikus eseményen van túl az illető, a vénás keringés olyan mértékben romolhat, hogy kezelés nélkül az esetek kb. 80%-ában 10 éven belül kialakul a PTS! Ezért kell az alvadásgátló kezelést egyénre szabottan, tartósan végezni.”- mondja prof. Blaskó György, aki hozzátette,hogy az állapot csakis tartós orális antikoaguláns kezelés fenntartásával előzhető meg, és  igen fontos, hogy a beteg INR értéke élete nagyobb részében (>80%) 2-3 között legyen. Ha többnyire -óvatoskodásból – ez alatt van, a PTS kialakul, ha azonban terápiás tartományon belül tartható évekig, akkor az esetek nagy részében meg lehet úszni a lábszárfekély kialakulását.

Forrás: