A csont és ízületek évtizede folytatódik

A csont- és ízületei betegségeknek nemcsak a kialakulásuk tart hosszú ideig, hanem kezelésük, gyógyításuk is rendkívül időigényes.

Nem véletlen tehát, hogy 2000 és 2010 között meghirdették a csont és ízület évtizedét egy svéd ortopédsebész kezdeményezésére. Magyarország – mint egyike a legérintettebbeknek – elsőként csatlakozott a jeles évtizedhez, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ is támogatott. Az évtized letelt. Vajon mi a helyzet most? A kérdésre Bálint Géza professzor, az évtized magyar koordinátora és egyik nagykövete válaszolt.

Az már az évtized előtt is világos volt, hogy a mozgásszervi betegségek – a szív- és érrendszeri kórokat követően – a legnagyobb társadalmi és gazdasági terhet jelentik világszerte. A mozgásszervi betegek száma a civilizációs ártalmak – a mozgáshiány, elhízás, közúti balesetek – miatt és a népesség elöregedésének következtében állandóan nő. Az Európai Uniónak minden negyedik polgára szenved valamilyen mozgásszervi betegségben, a betegek 20-30 százaléka is ilyen panaszokkal fordul háziorvosához. Tehát mind hazai, mind pedig nemzetközi szempontból fontos és aktuális volt ennek az évtizedes mozgalomnak a meghirdetése – hangsúlyozta.

Milyen célkitűzéseik voltak

Egyrészt figyelemfelkeltés a mozgásszervi betegségek gyakoriságára, az általuk okozott szenvedésre, az életminőség romlására és a gyógyításukkal kapcsolatos növekvő költségekre. Másrészt a betegek bevonása, annak elérése, hogy aktív részesei legyenek gyógyítási folyamatuknak, sőt ha lehet, a megelőzésnek is. Nem titkolt célunk volt ezek mellett a témával kapcsolatos tudományos kutatások ismertetése, népszerűsítése, támogatása.

A mozgásszervi betegségek kiemelten megcélzott kórképei az ízületi betegségek, a csontritkulás, a derékfájás és a gerincbetegségek, valamint a közlekedési balesetek. Ötödikként ezekhez került még a gyermekkori mozgásszervi betegségek csoportja is az utóbbi öt esztendőben.

shutterstock_30431281

Vagyis e körbe tartozik mindaz, amit a köznyelv csak "reumaként" emleget, a derékfájástól a térd és csípő kopáson át a csontritkulásig és ízületi gyulladásig?

Ez valóban így van, gyűjtőfogalomról van szó, amelybe az egy-két nap alatt orvosolható, múló fájdalomtól a súlyos, műtéti beavatkozást igénylő, akár mozgáskorlátozottságot is okozó, tartósan fennálló kórképekig sok minden beletartozik. Csak néhány számadat e betegségek nagyságrendjének jellemzésére: néhány évvel ezelőtt egy év alatt 1,6 millió csonttörés fordult elő csontritkulás következtében a világon.

Most ez a szám már 7,8 millió, és az előrejelzések szerint 2020-ra jelentősen növekedhet, vagyis nem lesz olyan ország, mely képes lesz ilyen betegszámot megfelelően ellátni, figyelembe véve azt a tényt is, hogy az 50 éven felüli lakosság száma addigra megduplázódik. Leggyakoribbak az ízületi kopások okozta betegségek, főként a csípő és térdízület jön itt számításba. Ízületi porckopás 135 millió embert érint világszerte.

Magyarországon 100 ember közül 33 küzd valamilyen mozgásszervi kórral, fájdalommal, betegséggel. A 900 ezerre tehető csontritkulás sem csak a nők kiváltsága már, hiszen egyharmada férfi beteg. Évente 100 ezren törik el valamelyik csontjukat, 14 ezren csípőtáji törést (combnyaktörést) szenvednek. Egynegyedük egy éven belül meghal,  felük pedig életük végéig mozgáskorlátozott lesz.

Egy ember életminőségét két évtizednyivel veti vissza a csontritkulás, tehát egy 60 éves csontritkulásos beteg 80 évesnek érzi magát. A csontritkulást – ha már kialakult – nem lehet visszafordítani, de különféle csontanyagcsere javító módszerekkel szinten lehet tartani.

Mely okok játszanak szerepet a mozgásszervi betegségek kialakulásában?

Nem győzzük hangsúlyozni az okokat. A mozgásszegény életmód, a fittség hiánya, a helytelen táplálkozásból eredő elhízás, a mértéktelen dohányzás és az alkoholizálás mind elősegíti ezeknek a betegségeknek a kialakulását, a genetikai hajlam csupán kis mértékben járul hozzá. Azt szoktuk mondani, hogy minden 5 kiló plusz súly 50 százalékos veszélyt jelent, például a térdízületre.

shutterstock_34191601

Ugyanez fordítva is igaz, tehát mínusz 5 kiló a testsúlyból 50 százalékos esélyt ad a térdízület épségének megőrzésére. Magyarországon 1996 óta létezik oszteoporózis hálózat, tehát van alkalom és mód a csontritkulás szűrésére és időben történő "elkapására", megállítására, csak igénybe kell venni ezt a lehetőséget, amikor még nem jeleznek a csontok. Általában 65 éven felül évente négyszer elesik az ember, és ez önmagában veszélyes ebben a korban. Az évtized alatt kiemelten felhívtuk a figyelmet a mindennapi mozgásra, amely lehet akár fél- vagy egyórás séta. Az óvoda és iskola sokat tehet a felnövekvő nemzedék csontjainak épségéért, izmainak egészségéért.

Az óvodások 20 százalékánál már megfigyelhetők mozgásszervi elváltozások, iskolásoknál nyaki és gerincproblémák, főként a tv és számítógép előtt ülés miatt. A mindennapos testnevelés rendkívül fontos lenne, bár ezt a problémát nem lehet csak az oktatási intézmények nyakába varrni, a feladat ugyanis társadalmi méretű. Az elmúlt időszakban 2000 reumatológiai beteg életminőségét mértük fel.

Az általános iskolások körében kiderült a felmérések során, hogy a gyerekek 80 százalékának rossz a testtartása és nem megfelelő az izomereje. Szorgalmaztuk a derékfájás esetében az európai irányvonalhoz igazodó kezeléseket, amelyek alapján a betegek hetekkel hamarabb gyógyulnak, kórházi kezelés nélkül. A Gerincgyógyászati Társaság preventív gerinctornát dolgozott ki általános iskolások számára.

Igen sok területen fejtettünk ki tevékenységet felvilágosító előadások, vándorgyűlések, szakmai továbbképzések és könyvkiadások formájában, szorgalmaztuk a mozgásszervi klinikák szakmai integrációját egységes mozgásszervi medicinává, a kutatást pedig mozgásszervi tudománnyá – húzta alá Bálint Géza.

shutterstock_8922649

Amit külön is kiemelnék: ezúttal először valósult meg, hogy egy betegcsoport és betegségcsoport érdekében valamennyi érintett, betegek, egészségügyi szakemberek, kutatók, döntéshozók, hivatalos állami és nemzetközi szervezetek, az ipar- és kereskedelem képviselői egyaránt részt vettek és együttműködtek. Az évtizedhez 63 ország csatlakozott és 750 nemzetközi szervezet támogatta.

Mint mondta, nem szeretne ünneprontó lenni, kisebbíteni sem akarja az évtizedes eredményeket, de a sok sántikáló, bottal járó ember, a zsúfolt, többhavi előjegyzéssel működő reumatológiai osztályok láttán valószínűleg jogosan feltételezi: rengeteg még a tennivaló.

A ma már sokaknak megváltást jelentő modern műtéti eljárásokra, csípő- és térdprotézisekre, gerincműtétekre gyakran éveket kell várni, és ez több, jobb helyzetben lévő európai országgal történő összehasonlítás alapján nem sok optimizmussal tölthet el minket – vélekedett. –

Mindezeket figyelembe véve most nem tudom igazán eldönteni, hogy a WHO javaslata, miszerint a csont és ízületek évtizede folytatódik, tehát 2011-2020-ig tart, a siker miatti prolongálás, vagy esetleg pótvizsga a várt eredmények elmaradásáért.

Forrs:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.