Az öregedés titka a gazdagok kiváltsága?

A kávé, a vörösbor, a nyugalom, a szex– mindenki szerint más a hosszú élet titka. A tudomány nem éri be népi bölcsességekkel és a százévesek élettapasztalatával, sejtszinten kutatják az öregedést, hogy kiderüljön: hogyan élhetünk tovább, egészségesen.

Egyelőre – jegyzik meg – nem az örök életet keresik. A folyamat pontos biokémiai működését szeretnék megfejteni, amibe azután különféle kezelésekkel akár be is avatkozhatunk. Mindez nem csupán filozófia, de egészségügyi és gazdasági kérdés is egyben, hiszen az életkor sok betegségnél jelentős rizikófaktor. A lassabb öregedéssel túlzás nélkül vagyonokat spórolhatnánk.

A Popular Science kicsit előreszaladva az anti-aging társadalmi, etikai vonatkozásait vizsgálta meg. De nem is kell feltétlenül utópiákban gondolkodnunk, mivel a születéskor várható élettartam már most is jelentősen eltér annak függvényében, hogy ki hol él, mit végzett és mennyit keres.

Az életet meghosszabbító kezelések tovább mélyítenék ezt a szakadékot – idézi a Popular Science a University of Southern California jogi karának egészségpolitikai és etikai szakértőjét, Alexander Capront.

Ha ezek a kezelések drágák lesznek – és miért ne lennének azok – akkor csak a tehetősek egészségbiztosítása fedezné azt, így a hosszú fiatalság az ő kiváltságuk lenne – említ egy kézenfekvő következményt Capron.

Ez viszont biztosan nem lesz gátja a módszerek bevezetésének, ahogy eddig sem volt az – véli egy másik szakember, az írországi Trinity College egyetemen bioetikát tanító James Hughes. Hughes szerint több fejlett országban az olyan életmentő kezelésekhez, mint a kemoterápia sem jut hozzá mindenki ugyanúgy, mégsem tiltakoztak ellenük.

A szakember szerint jelentős gazdasági haszna lenne, ha meg tudnánk nyújtani az emberek aktív korát, és kevesebb időt élnénk ápolásra, felügyeletre szorulva, ami rendkívül költséges és munkaerő igényes.