A szénhidrátok kémiája 2020-12-05 Blog, Diéta, Egészséges otthon Megosztás: Tweet A testünk fő energiaforrásai a szénhidrátok – na, de milyen mennyiség az ideális? Ehetünk csak „jó szénhidrátokat” is? Vannak bizonyos alapételek, melyekből szervezetünk energiát nyer. Fogyaszthatunk belőlük annyit, amennyi szükséges, de ha túlzásba visszük, abból elhízás lehet. Mindegyikre szükségünk van, de nem mindegy, milyen arányban. Tudjuk, mi is az a szénhidrát? A szénhidrátokat élő szervezetek termelik. Szenet, oxigént és hidrogént tartalmazó szerves vegyületek, bennük a H:O arány többnyire kettő az egyhez, akár a vízben. Korábban azt hitték, hogy a szén hidrátjai. A szénhidrátok lebonthatók szénre és vízre. Módja a hevítés, vagy erélyes vízelvonó szer, például kénsav használata. A testünk számára jelentős energiaforrások. Energiánk fele, hetven százaléka származik a szénhidrátokból. A szénhidrátok ugyanakkor részt vesznek más fontos szerves molekulák felépítésében, az RNS ribózt, a DNS pedig dezoxiribózt tartalmaz. Nagyon fontosak a szénhidrátok, nemcsak az emberek számára: szénhidrát az élőlények energiatartaléka, a táplálék, és a növényi szövetek váza is. A szénhidrátok kémiája Többségében gyűrűs vegyületeknek számítanak a szénhidrátok – ezeknél a szénlánc gyűrűvé záródik össze az oxigénatomon át. Oldott állapotban viszont lánccá nyílnak ki a szénhidrátok. Egyben polidiroxi vegyületek is, mivel vannak alkoholos hidroxilcsoportjaik. Két alap típusuk van: az aldózok, melyekben az oxocsoport a lánc végén található és a ketózok, melyekben az oxocsoport a második szénatomon helyezkedik el. Ezek alapján a szénhidrátokban van alkoholos hidroxilcsoport, oxocsoport és gyűrűs formában étercsoport. Monoszacharid és diszacharid A legegyszerűbb szénhidrátok vagy monoszacharidok legtöbb esetben 3-5 szénatomot tartalmaznak. Jól oldódnak vízben, ízük édes: ilyen a gyümölcscukor és a szőlőcukor. A monoszacharidok közé tartozik a fruktóz, galaktóz és a ribóz is. A fruktózt a gyümölcsökben és zöldségekben is megtaláljuk. A galaktózt például a tejben. A monoszacharidok vizes közegben redukáló hatásúak, mivel az oxigénatomnál felnyílik a gyűrű és nyílt láncú molekula jön létre. A felszakadás helyén lévő glikozidos hidroxilcsoport aldehid- vagy ketocsoporttá alakul át. Eszerint a szénhidrátok két fő csoportba tartoznak: aldózok, mint például a szőlőcukor és ketózok, mint a gyümölcscukor. Mivel más a térszerkezetük, a gyümölcscukrot sokkal édesebbnek találjuk ízre, mint a szőlőcukrot. A diszacharidok két monoszacharid molekulából jönnek létre vízkilépésen keresztül. Két egyforma vagy két különböző monoszacharid kapcsolatából is képződhetnek. Diszacharid a laktóz (tejcukor), a maltóz (malátacukor) és a szacharóz (az asztali cukor) is. Az összetett szénhidrátok az oligo- és poliszacharidok. A monoszacharid egységek összekapcsolhatóak, méretüktől függ, hogy oligo- vagy poliszacharidnak nevezik őket. Ezen vegyületek közül a keményítő, a glikogén vagy állati keményítő és a cellulóz a legfontosabbak. A keményítő a növények legfontosabb energiaraktára, ezt az állatok is felhasználják. A glikogén viszont az állatok energiaraktára. A cellulózt csak baktériumok tudják megemészteni, a növényi sejtek falát erősíti. A poliszacharidok egyáltalán nem, vagy igen rosszul oldódnak vízben, az ízük nem édes. Számos megjelenési formájuk van. Keményítő és cellulóz A keményítő növényi poliszacharid, vagyis szénhidrát. A magokban, csírákban, gyökerekben, gumós növényekben, hüvelyesekben található meg. Tartalmazza a búza, a rizs, a kukorica, a répa és a burgonya is. A glikogén a glükóz poliszacharidja, az állati sejtekben raktároz energiát. Leginkább az állatok májában, illetve az izmokban raktározódik. Foto:123rf.com A cellulóz összetett szénhidrát, cellulóz a növények vázanyagának nagy része. Az élelmiszerekben mint emulgálószer, térfogatnövelő vagy diétás rostanyag van jelen. A mi emésztőenzimeink nem tudják lebontani, felszívódás nélkül halad át a tápcsatornán. Sokat ne fogyasszunk belőle, mert felpuffaszt. Táplálkozásunk szempontjából azonban az olyan szénhidrátok, mint az étkezési keményítő és a cellulóz, fontosak. Anyagcsere és szénhidrátok Még mielőtt elkezdenénk enni őket, a szénhidrátok különös hatást gyakorolnak ránk: amint megérezzük egy frissen sült kenyér illatát, vagy egy finom csokira gondolunk, összefut a nyál a szánkban. A nyálunk egy enzimet is tartalmaz, mely elkezdi bontani a keményítőt glükózra, miközben rágunk. Hogyan működik az anyagcsere? Emésztőnedveink építőköveikre bontják az összetett cukrokat, például szőlőcukorra. A vékonybélben szívódnak fel az egyszerű cukrok, és bekerülnek a májba, itt ismét összetett cukorrá alakul nagyobb részük, elraktározódik, a kisebb részük pedig elég. A máj bontja le az elraktározott glikogént szőlőcukorrá, ez biztosítja a vérbe kerülve a vércukorszint állandóságát. Minden szervünk a vércukorból jut a számára elegendő szénhidráthoz. A szőlőcukor glikogénné alakul, az izom alakítja át, és lebomlik az izomműködés során. Az izomműködés energiaszükségletét a glikogénlebontás biztosítja. A máj azonban csak bizonyos mennyiségű, nagyjából 300 gramm glikogén tárolására alkalmas, így a szénhidrát, amit a táplálkozással felveszünk és felszívódik, e mennyiségen felül zsírrá alakul át – és el is raktározódik. Az ember sok szénhidrátot használ. Energiafogyasztásunk fele származik a szénhidrátok elégetéséből. A cukor keletkezését a glikogénből, illetve felhasználását bonyolult idegi és hormonális rendszer szabályozza, vérünkben a cukor koncentrációja a leginkább állandó. Abban, hogy a szénhidrát-anyagcsere hogyan szabályozódik, hormonális tényezők játszanak fontos szerepet. A cukorlebontást a hasnyálmirigy inzulinja fokozza, illetve csökkenti a vércukorszintet. Még ha csak relatív is a hiánya, kialakul a cukorbetegség, mely során az anyagcsere kórosan változik meg és magas vércukorszint jön létre. A szénhidrát-anyagcsere irányításában szerepe van a mellékvesének, a pajzsmirigy hormonjainak és a hipofízisnek is. A cukorbetegeknek diétára van szükségük, a szénhidrátokat nekik egészségesebb forrásokból, például teljes kiőrlésű gabonából, gyümölcsökből és zöldségekből kell beszerezniük. Az édességekből, kekszekből semmiképpen! Forrás: https://napidoktor.hu/index
