Ez történik a szervezetben cukor nélkül

Az egészséges életmód jegyében sokak újévi fogadalma a cukorfogyasztás minimalizálása, vagy időszakos kiiktatása az étkezésből.

Összefoglalónkból kiderül, hogy hogyan változik a szervezetünk, ha lemondunk a cukorról.

Sokak újévi fogadalma, hogy 2023-ban egészségesebben akarnak étkezni. Mindemellett fogyni is többen szeretnének, ezért elsődlegesen a cukor nélküli diétával próbálkoznak meg. Mint ismeretes, hosszú távon a magas cukorfogyasztás felelős az elhízásért és a cukorbetegségért, mivel az állandóan ingadozó vércukorszint túlterheli az inzulintermelést. De a rossz alvás, a gyakori fejfájás és akár a depresszió is erősen hozzájárulhat a vércukorszint állandó ingadozásához.

A cukor úgy hat az agyban, mint egy lágy drog, mivel aktiválja a jutalmazási rendszert, így az édesszájúak egyre többet és többet akarnak belőle, egészen addig, amíg végül cukorfüggővé válnak.

A szervezetnek nincs szüksége külön cukorbevitelre, ugyanis minden szénhidrátot képes átalakítani szükséges glükózzá. A német FOCUS portálnak Stefan Kabisch, a Német Táplálkozástudományi Intézet Potsdam-Rehbrücke munkatársa elmondta:

„A szervezetünk teljesen megvan cukor nélkül is, ezért a lemondás nem lenne különösebben megterhelő az anyagcserénk számára.”

Az emberi psziché azonban heves reakciókat válthat ki a hirtelen cukormegvonás következtében, mint például az ingerlékenység, fáradtság és fejfájás. Továbbá az ízlelőbimbóknak is hozzá kell szokniuk a cukormentes étrendhez, például az édesítés nélküli kávéhoz, desszerthez.

Sokféle definíció létezik arra vonatkozóan, hogy mit jelent a cukorról való lemondás: Vannak, akik csak a süteményekről, édességekről és a kávéban, teában vagy házi desszertekben lévő háztartási cukorról mondanak le, míg mások a gyümölcsökben lévő gyümölcscukrot és a késztermékekben lévő rejtett cukrot is kerülik.

Fotó: 123rf.com

Az alábbi végbemenő változásokkal számolhatunk az idő előrehaladtával:

Egy nap cukor nélkül:

Ha valaki megszokta, hogy reggelire müzlit, granolát vagy cukros péksüteményt evett, annak eleinte hiányozni fog az édes íz, és minden bizonnyal el kell majd nyomnia ezt az érzést. Fizikailag először semmi sem történik. Az egészséges ember anyagcseréje különösebb reakció nélkül elfogadja a rövid cukormentes időszakot.

Egy hét cukor nélkül:

A beszámolók szerint egy hét után már több energiáról, javuló alvásminőségről és friss leheletről számolnak be a diétázók. Az első pozitív változásokat már három-négy nap után észrevették magukon.

A megkönnyebbült anyagcserét és a stabil vércukorszintet több energiával köszöni meg a szervezet a nap folyamán, így az alvás mélyebb és pihentetőbb lesz. A lehelet is frissebbé válik, ugyanis a szájüregi baktériumok kevesebb táplálékhoz jutnak, és cukor nélkül kevésbé tudnak szaporodni. Az első hét után arról számoltak be, hogy az édesség utáni sóvárgás erőteljesen jelen volt a mindennapokban, de ezt könnyen orvosolni tudták gyümölcs vagy egy szelet cukrozatlan sütemény formájában.

Egy hónap cukor nélkül:

Egy hónap után már a fizikai javulás is tapasztaltak, nem beszélve arról, hogy a bőrhibák is leredukálódtak.

A cukor elősegíti a gyulladást és ezáltal a bőrhibákat, pattanásokat.

A cukor megvonásával az arcszín egyenletesebbé, a bőr rugalmasabbá válik. A túlzott cukorbevitel miatti hirtelen inzulinfelszabadulás nélkül a szív is nyugodtabban ver, a vérnyomás is stabil tartományban marad. Az édességek és cukrozott italok elhagyásával beindult a fogyás, néhány rizikócsoportba tartozó jelöltnél javult a koleszterin- és vércukorszint. Emellett minden diétázó észrevette, hogy még az ízérzékelése is finomodott.

Egy év cukor nélkül:

Az agy egy év után már teljesen leküzdi a cukor utáni sóvárgást. A nassolás már nem okoz örömet, mert az ízlelőbimbók az édesített ételeket túlcukrozottnak érzékelik. A hosszú távon a cukortól tartózkodók rengeteg egészségügyi előnyhöz jutnak. Azok, akik kevés cukrot fogyasztanak 57 százalékkal volt alacsonyabb a kóros elhízás, és 42 százalékkal a cukorbetegség kialakulásának kockázata. A szívelégtelenség rizikója 47 százalékkal, a korai halálozás veszélye pedig 34 százalékkal csökkent.