Rusvai: a jelenlegi oltások a mutációk ellen is védenek majd!

Közeleg a csúcs, új mutációk jönnek, kérdéses az oltások értéke, de nem kérdéses a gyorstesztek haszna és használata, tippek a nyálteszt vagy orrteszt kérdéskörében.

2021 novemberében, a koronavírus-járvány negyedik hullámának derekán napról napra nő a napi új fertőzőttek, a kórházi ellátásra szorulók és a halálesetek száma.

Mikor lehet a negyedik hullám csúcsa?

Matematikusok és szakemberek szerint a negyedik hullám december elején érheti el a csúcsát. A különböző járványtani adatok azonban eltérő időpontban érik el a tetőpontot – figyelmeztet Rusvai Miklós virológus a B&L Online Cikk- és Hírügynökségnek adott válaszában. Elsőként a friss fertőzöttek száma ér a csúcsra, majd a kórházban lévők száma, azután a lélegeztetőgépeken lévőké, s utoljára, körülbelül három héttel a fertőzések csúcsszáma után az elhunytaké lesz a legmagasabb szinten. Mindez azt jelentheti, hogy vélhetően december legeleje és karácsony között valamennyi járványtani mérőszám a tetőpontjára ér, és onnan majd fokozatosan kezd csökkenni.

Fotó: 123rf.com

Delta, delta plusz, omikron és a többiek: mennyire veszélyesek az új mutánsok?

Magyarországon 2021 végén a koronavírus úgynevezett delta variánsa terjed, de már kimutatták ennek alfaját, a delta pluszt is, amely a jelenlegi fertőzéseknek már több mint egytizedéért okolható. Az új, dél-afrikai omikron mutáció Magyarországon még nem jelent meg, de Csehországban, Németországban már igen. A SARS-CoV-2 vírusnak egyébként már több mint 16 ezer mutánsa létezik, ezen belül a deltának is van legalább 12 olyan variánsa, melyet már biztosan kimutattak, ezek közül Európában négy fordul elő.

Olvastad már, hogy az oltatlanok 14-szer nagyobb valószínűséggel halnak meg COVID-ban? >>

„A koronavírus annyira hajlamos a mutációra, hogy szinte minden páciensben kimutatható lenne egy olyan vírus, mely egyedileg jellemző” – említi Rusvai Miklós. „Még több mutánst csak azért nem találunk, mert e vírusok genetikai vizsgálata nem mindig történik meg, de a mutációk többsége nem is számít a felismerés és a gyógyítás szempontjából”. Az emberiség számára ugyanis a mintegy 29 700 egységből (nukleotidból) álló vírusgenomban elsősorban a tüskefehérjét kódoló rész a fontos, ami ennek csak egynyolcada, körülbelül 3,5 ezer egység. Az lehet a lényeges, ha ezekben történik változás, de csak akkor, ha a mutáció megváltoztatja a vírus terjedő- vagy kórokozóképességét, illetve a vakcinákkal szemben az ellenállóképességét. „A koronavírus variánsainak csak e három tulajdonságát vizsgáljuk, ezek a fontosak számunkra, az összes többi változás kevésbé érdekes. Így viszonylag korlátozott azoknak mutánsoknak a száma, amelyek az emberiség érdeklődésére számot tartanak” – mondja a virológus.

Azonban még ekkor is kérdésként vetődik fel, hogy megjelenhetnek-e a jövőben olyan új mutánsok, amelyek ellen esetleg nem lesznek hatásosak a ma létező vakcinák, s azokra újakat kell fejleszteni, ami sok-sok hónapot, esetleg több évet vesz el. Rusvai Miklós erre határozott nemmel felel. „Nem történhet a tüskefehérjében olyan alapvető változás, amely ellen a már meglévő vakcinák ne védenének. A koronavírus a tüskefehérje segítségével kötődik a sejtjeink felszínéhez. Ha ez olyan nagymértékű változást szenvedne, hogy a vakcinák nem védenének a koronavírus ellen, akkor a vírus sejtjeinkhez sem tudna kötődni. Vagyis mindaddig, amíg bennünket a koronavírus fertőzni tud, a jelenleg forgalomban lévő vakcinák is védeni fognak. Legfeljebb néhány százalékkal csökkenhet a hatásfokuk.”

Fotó: 123rf.com

Használhatunk-e, használjunk-e otthon gyorstesztet?

A járvány terjedésével egyre nagyobb az igény az otthon is használható tesztekre. Napjainkra a gyártók már egyre érzékenyebb gyorsdiagnosztikai eszközökkel tudnak piacra lépni. Azt ECDC, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Center for Disease Prevention and Control), mindmáig az orr-garat és orrüreg-tesztek használatát szorgalmazza, a nyálminta alapú tesztekről eddig kevés érdemi és tudományos értékű összehasonlító vizsgálat állt rendelkezésre. Azonban az újabb nyáltesztek közül kettő már érzékenyebb is, mint az orrüreg-tesztek többsége. A német Paul Ehrlich Intézet vizsgálata szerint ezeken kívül alig van olyan nyálteszt, amely elérte volna az intézet sztenderdjeit, azaz nyáltesztek vásárlásakor érdemes nagyon óvatosnak lenni.

A könnyen kezelhető, fájdalommentes nyálteszteknek azonban mégis lehet jövőjük. Egyetért ezzel Rusvai Miklós is, bár megjegyzi: az antigén tesztek érzékenysége soha nem éri majd el az orrgaratminta alapú PCR-tesztekéit. De nem is feltétlenül kell ezeket összehasonlítani, mert más célt szolgálnak. Rusvai is hozzáteszi: akár az orrüregi, a nyálalapú teszt vagy a garattampon, elsősorban annak kimutatására alkalmas, hogy az illető fertőzőképes-e, mert az említett gyorstesztek csak nagy mennyiségű vírust képesek kimutatni. Mivel az újabb és újabb mutációk egyre fertőzőképesebbek, egyre magasabb koncentrációjúak, így a tesztekben is könnyebb kimutatni azokat. A virológus példaként említi, hogy a mostani delta plusz variáns fertőzőképessége az eredeti, két évvel ezelőtti vuhani vírussal összehasonlítva két és félszeresére nőtt, vagyis nagyobb mennyiségben termelődik a sejtjeinkben.

Karvalics Attila, a lakossági és intézményi magán forgalmazású (állami megrendelések nélküli) tesztpiac egyik vezető szereplője, az A-Lab Pharma ügyvezetője szerint a víruskoncentráció növekedése mellett a tesztek pontossága is folyamatosan javult. Másfél évvel ezelőtt egy 75-80%-os érzékenységű antigén teszt még az élvonalban szerepelt, ma már ezek a sereghajtók között vannak – véli Karvalics. Szerinte nagyon meg kell nézni, hogy mit vásárolnak a cégek és a magánemberek is, mert néhány százalékpont különbség a tesztek érzékenységében már többszörözheti a fals eredmények számát. Azaz szerinte tesztekben csak a legjobbat érdemes keresni, ráadásul a sokkal jobb nem feltétlenül sokkal drágább, de a sokkal drágább, nem biztos, hogy jobb.

„Van már olyan nyálteszt, amely a neves orrteszteknél is jobban szerepelt független vizsgálatokon, de a nyáltesztek óriási többsége ma még nem éri el a mi sztenderdjeink szerinti forgalmazhatóság szintjét” – véli a cégvezető, aki kezdettől fogva kizárólag saját és partneri bevizsgálások, kipróbálások vagy független tanulmányok eredményei alapján választja ki a cég által képviselt teszteket, törekedve arra, hogy az aktuális elérhető legmagasabb analitikai értékeket nyújtsák az eszközök a vevőknek.

Reggel érdemes tesztelni

Az otthon végzett teszteléssel összefüggésben Rusvai felhívja a figyelmet: mind az orrüregben, mind a nyálban magasabb a víruskoncentráció nyugalmi állapotban, vagyis a reggeli időszakban. Napközben ugyanis, amikor ébren vagyunk, eszünk, iszunk, az orrunkat fújjuk, a váladékok folyamatosan távoznak az orrüregből és a szájüregből. Éjjel, amikor alszunk, sokkal kevésbé gyors a kiürülésük, vagyis felhalmozódik bennük a vírus. Így, ha ott pang a vírustartalmú nyálka a szájüregben vagy az orrüregben, akkor ébredésünket követően jobban ki lehet mutatni, mert nagyobb mennyiségben van jelen.

Rusvai Miklós összességében jónak tartja az otthon használatos gyorsteszteket, azok elterjedését, és az otthon elvégzett terhességi teszttel hasonlítja össze. Azt egyetlen nőgyógyász sem fogadja el, hanem sokkal szakmaibb paraméterekkel rendelkező teszteket fog elvégezni, de ezek a családnak mégis információt képesek nyújtani. Ugyanígy, a magánemberek tájékoztatására hasznosnak ítéli a házi használatú és azonnali eredménnyel járó koronavírus-teszteket, amelyek alapján további vizsgálatok végezhetők, és felgyorsítható a vírus megfékezése, a kontaktok azonosítása, vizsgálata, intézkedések meghozatala.