Álmok – miért emlékszünk rájuk, vagy épp felejtjük el őket?

Fontos a stressz szint, sőt az étkezés is

Az álmok évszázadok óta foglalkoztatják a filozófusokat, pszichológusokat és alvásszakértőket. Miért álmodunk? Mit jelentenek az álmok, s egyáltalán: miért emlékszünk ezekre vagy éppen felejtjük el őket?

Emlékszünk arra, mit álmodtunk előző éjjel? Van, aki élethűen vissza tudja idézni és gyakran álmodik, másokat ritkán látogat meg az álom vagy nem emlékeznek rá. Megfigyelhető, hogy bár reggel sokszor jól megmaradnak részletek, délutánra elfeledjük azokat. Felmerül a kérdés: vajon az, hogy vissza tudjuk-e idézni az álmokat, mondd-e valamit az alvás minőségéről? A szakemberek szerint nem feltétlenül.

„Az álmodás mindenkire jellemző, de nem mindannyian emlékszünk álmainkra” – mondta Shelby Harris, PsyD, az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola docense, illetve a New York-i Montefiore Egészségügyi Központ Alvás-Ébrenlét Rendellenesség Központjának munkatársa. – “Kiderült azonban, vannak okai annak, miért emlékszik valaki vagy éppen miért nem, de azt nem tudják megjósolni, mennyire jó az alvásunk.”

Fotó: 123rf.com

Az álmok többsége a REM szakaszban érkezik

Sokakat érdekel, miért álmodunk egyáltalán. A szakemberek azt gyanítják: az álmok értelme az, hogy könnyebben megbirkózzunk a mindennapokban előforduló érzelmi problémákkal, hogy kreatívak legyünk, vagy szűrni tudjuk emlékeinket és egyéb gondolatainkat – hogy csak néhány teóriát említsünk.

Az álmok mechanizmusáról többet tudnak a kutatók. Tény: az álmok leginkább akkor jelentkeznek, amikor az ember az ún. REM (rapid eye movement – gyors szemmozgás) alvásszakaszban van. Abban az időszakban, amelyben többségünk az éjszaka nagyjából 20 százalékát tölti” – emelte ki Shyamsunder Subramanian orvos, a kaliforniai Sutter Tracy Közösségi Kórház alvásgyógyászati ​​szakértője. S bár az álomra való emlékezés arra utal, hogy az éjjel folyamán valamikor elértük ezt a szakaszt, nem feltétlenül jelenti azt, hogy több vagy kevesebb volt az alvás e fontos stádiumából.

Ha emlékszünk az álomra, az jelentheti azt, hogy felébredtünk közben, vagyis friss az emlékkép az agyban “– mondta Deborah Givan orvos, az Indiana Egyetem Metodista Orvosi Kórházának alvásspecialistája. Az emlékezés arra is utalhat, hogy az az álom volt az utolsó az ébredést megelőzően, de teljes egészében nem maradt meg.

A legtöbb ember az éjszaka második felében álmodik. Ha egy 7 órás éjjeli alvás 20 százalékát a REM-alvás teszi ki, az összességében nagyjából másfél órát jelent, s mi csupán 10 percre emlékszünk belőle.

Mi minden befolyásolhatja az álmodást?

Dr. Harris szerint az álmokra emlékezés nem feltétlenül kapcsolódik ahhoz, mennyire nyugodt az alvás. Sokkal meghatározóbb néhány tényező az álmok visszaidézésében – az aktuális stressz-szinttől kezdve a gyógyszerekig, amelyeket szedünk. Az alábbiak befolyásolhatják az álmodást, pontosabban az álmokra való emlékezést.

  • Szorongás szintje alvás előtt: az emberek jobban emlékeznek álmaikra, ha szoronganak, stresszesek, depressziósak. Valószínűleg azért, mert többször ébrednek fel, ha ilyen állapotban vannak – sokszor egy álom közepén.
  • Gyógyszerek vagy egészségügyi problémák: bizonyos gyógyszerek, így az antidepresszánsok is elnyomhatják az álmokat. Ugyanígy az alvási apnoé, amelyet az időnkénti légzéskimaradás jellemez. Mindez minimalizálhatja az időt, mely alatt álmodunk.

Egy kutatás azt is megállapította, hogy a tinédzser lányok jobban emlékeznek az álmokra, mint a fiúk. Ez a tanulmány összefüggést talált az álmodás és a kreativitás között is – azok ugyanis, akik jobban visszaidézik álmaikat, kreatív embernek írták le magukat, s azok is voltak az álmokra kevésbé emlékezőkhöz képest.

“Mindenesetre ha jobban szeretnénk emlékezni álmainkra, érdemes megerőltetünk agyunkat a felkelés utáni 90 percben, mielőtt az emlékek eltűnnek” – javasolta Lauri Loewenberg könyvszerző, aki az álmok megfejtéséről írt. Véleménye szerint időt és figyelmet kell szentelni a dolognak. S ha eszünkbe jutnak részletek, írjuk le őket. Ellenkező esetben már reggeli utánra eltűnnek. A szakértő szerint érdemes még odafigyelni az étkezésre: a B6 vitamin ugyanis segít a jobb emlékezésben, főleg ha lefekvés előtt szedjük. Alkalmazható kiegészítő formában, de természetes úton is ehetjük – megtalálható a banánban, spenótban, tejben, halban, baromfiban a többi között.

Forrs: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.