Rémálmok és lidércek 2016-02-09 Blog Megosztás: Tweet Vannak különös, megfoghatatlan lények, amelyek a sötétségből szőnek maguk köré anyagot, s a félelemből táplálkoznak. Eme éjjeli lidércek lefekvés után lépnek támadásba, és ellopják a szép álmokat, ha nem vigyázol! Az alvás szerepe összetett, és még nem minden részletében tisztázott. Biztos, hogy a pihenésen kívül számos funkciója van, köztük az agy regenerációja, a hangulat szabályozása, a stresszel való megküzdés, az emléknyomok rögzítése és feldolgozása, az idegrendszer érése. Alvás során a külvilággal való kapcsolatunk jóval felszínesebbé válik, izmaink elernyednek. Ez alatt töltjük fel szervezetünk raktárait, a tudatalattink pedig rendet rak az előző nap eseményei között. Bizonyára mindenki ismeri a lidércnyomás kifejezést, de pontos jelentését és eredetét már kevesen tudják. Az élmény, vagyis inkább a félelem, amit átélünk lidércnyomás közben az alvás egy jól meghatározható fázisában, a gyors szemmozgásos szakaszban (közismert angol rövidítése REM) jelentkezik. Az izmok ernyedtsége is, az ilyenkor tapasztalható hallucinációk váltják ki, például a “menekülnék, de nem mozog a lábam” élményt, amit gyakran átélnek az REM fázisból hirtelen felébredők. A kutatók nagy többsége ide sorolja a rémálmokat, és az “elraboltak az idegenek” történeteket egyaránt. A vizsgált páciensek 25 százaléka számolt be tehetetlenség-érzésről, miközben úgy érzékelték, hogy rajtuk kívül a gonosz, vagy legalábbis egy rosszindulatú személy tartózkodik a szobában, aki később a mellkasukra ül és fojtogatja őket. Innen ered a magyar lidércnyomás kifejezés. (Egyébként a boszorkány szavunk a török nyom igéből származik.) Érdemes közelebbről megvizsgálnunk az alvás két fázisa közül az REM-et, azért, hogy átfogó képet kapjunk szervezetünk viselkedéséről. Ebben a titokzatos és még felderítetlen álomszakaszban felléphetnek hallucinációk és alvási bénultság (paralízis) is. Kutatások szerint az emlékezet erősíthető az REM fázis mesterséges meghosszabbításával. A kísérletekben résztvevők másnap sokkal jobban emlékeztek az előző nap tanultakra, mint azok, akiknél nem növelték a fázisok időtartamát. Eddig nem született magyarázat arra a furcsa megfigyelésre, amit bizonyos zsákmányállatok körében észleltek. A patkány, a sündisznó és a nyúl, a REM fázisok közben egyszer-egyszer felébrednek azért, hogy körül tudjanak kémlelni, pedig nem fenyegeti őket egy ragadozó támadása sem. Ez gyökeresen ellentmond a fenti teóriának, mely szerint a tudatos mozgás és agytevékenység ebben az alvási szakaszban szünetel. A REM fázis az élénken felidézhető álmok birodalma, amely kellemes és félelmetes emlékeket is bevéshet memóriánkba. A rendszeresen visszatérő, fenyegető tartalmú álmokat követő felébredés a lidércnyomáshoz hasonlóan intenzív félelemmel jár, a két jelenség azonban különbözik egymástól. A rémálom (lidérces álom, szorongásos álom) tartalma általában bonyolult cselekménysorozat, mely a vége felé ijesztővé válik. A beteg sokszor nem tud visszaaludni egy-egy ilyen álmot követően, máskor el sem mer szenderedni az álmoktól való félelmében. 3-6 éves kor között a gyermekek 10-50%-a szenved visszatérő szorongásos álmoktól, a felnőttek 1%-át érinti. Az esetek többségében a rémálmok jelentkezését valamilyen negatív töltésű életesemény előzi meg, míg a lidércnyomás mögött valamilyen súlyos pszichopatológiai probléma áll, leggyakrabban poszttraumás stressz szindróma. A béta-blokkolók – REM szupressziót okozó gyógyszerek – megvonása ronthatja vagy előidézheti a szorongásos álmokat. Visszatérő rémálmok esetén tehát részletes pszichiátriai vizsgálat indokolt, a megfelelő terápiával egybekötve. A paraszomniák legtöbb formája gyerekkorban gyakoribb, később azonban a gyerekek ,,kinövik”. Azon ritka esetekben, amikor felnőttkorban is fennmarad valamely paraszomnia, általában valamilyen személyiségzavarral vagy más pszichés problémával való együttállása tapasztalható. Az orvosok több betegség okát is megállapíthatják az REM fázis közben. A nemi szervek vérellátottsága javul, nőknél és férfiaknál egyaránt izgalmi állapot jelentkezik. A merevedési zavarok kivizsgálására például ideális az REM fázisban végzett vizsgálat. Ha ebben a szakaszban van merevedése a páciensnek, akkor a szervezete megfelelően működik és panaszának pszichés okai vannak, ha viszont nincs, akkor betegsége szervi eredetű. A lidérces élményt a világ minden részén ismerik. Vannak kultúrák, ahol az emberek hátán lovagló boszorkánnyal azonosítják ezt a rémálmot, bizonyos keleti kultúrák az esti nassolást teszik felelőssé a lidércnyomásokért. Talán ezért is érdemes megfontolni ezt az intelmet: ,,Reggelid edd meg egyedül, ebédedet oszd meg felebarátoddal, vacsorádat pedig add az ellenségednek!” Forrás: https://napidoktor.hu/index