11 önpusztító szokás, amitől betegek lehetünk!

Mentális jólétünk nagymértékben függ attól, milyen szokásokat követünk mindennapjainkban. Gondoltunk volna, hogy legfőbb ellenségeink a rossz szokásaink?

Gondolkodásunk és hangulatunk érzékeny a körülöttünk levő világra. A stresszes események – egy szakítás, a munkahely elvesztése, egy hozzátartozó halála -, természetesen nagyon megviselhetnek, de napi rutinunk, szokásaink ugyancsak rossz hatással lehetnek hangulatunkra.

Ezen szokások közé tartoznak a kevés alvás, a túl sok ivás is – mind alááshatják mentális egészségünket, legyen szó csak egy rövid szomorú epizódról vagy akár szorongásról, depresszióról. Szerencsére azonban ezeken lehet segíteni – de hogyan? Íme 12 rossz szokás, amin változtatni kell!

1. A mozgást kerüljük

Nemcsak az a lényeg, hogy formában tartsuk magunkat. A fizikai aktivitás hatással van hangulatunk javítására! Még a depresszió, a szorongás tüneteit is csökkentheti. A gyakori mozgásnak jó hatása van a hangulatot befolyásoló hormonokra, elősegítik a jobb mentális egészséget.

Nem kell azonnal edzőterembe járni – sokaknak épp ez jelent problémát -, elég, ha kezdésnek napi 20-25 percet mindig sétálunk, kicsit gyorsabb tempóban. Tanulmányok szerint még a közepes megerőltetés is javítja a hangulatot.

2. Figyelmen kívül hagyjuk a rendetlenséget

Még ha nem is olyan súlyos mértékű a rendetlenség otthonunkban, károkat okozunk vele – forrása lehet ugyanis a szorongásnak. A rendetlenség lehúz bennünket, minden értelemben. Szakemberek kimutatták, hogy kapcsolódik a depresszióhoz, a szorongáshoz és a súlygyarapodáshoz is.

Amit nem használtunk már vagy 12 hónapja, azt nyugodtan dobjuk ki! Ajándékozzuk el, adjuk el, vigyük el annak, akinek szüksége lehet rá. Ahelyett, hogy gyűjtjük a kacatokat, a rájuk költött pénzt tegyük inkább félre valami hasznos célra – pl. spórolunk egy hangulatos éttermi vacsorára!

3. Keveset alszunk

Mindegy, milyen okból hanyagoljuk az alvást, az eredménye stressz, ingerlékenység, rossz hangulat, amely ráül a következő napunkra. Ha az alváshiány és az alvászavarok krónikussá válnak, növelik az illető esélyét a depresszió és szorongásos zavarok kialakulására. Sokban hozzájárul a mentális gyengeséghez!

Mit tehetünk? Mindig legyen elég idő aludni! Ezt az életünk szempontjából nagyon fontos dolgot nem hanyagolhatjuk el. Alakítsunk ki egészséges alvási szokásokat, csökkentsük a koffein- és alkohol bevitelt, különösen az alvás előtti órákban. Késő este már nem számítógépezzünk, az ilyen eszközök által kibocsátott kék fény ugyanis elnyomja az alváshoz kapcsolódó melatonin hormont, zavarja a cirkadián ritmust.

4. Sok alkoholt iszunk

Az alkohol tompítja az idegrendszert, lelassít és a hangulatot is lehúzza. Mi több, a túl sok ivás éjszakai ébrenlétet generál, és cseppet sem frissítő alvást.

Alkoholfogyasztásunkat mindenképp mérsékelt szinten kell tartani – vagyis nők naponta egy pohár italt, férfiak maximum kettőt igyanak. Persze vannak események, amikor az alkoholfogyasztás magasabb mennyiséget jelent, de ilyenkor is tartsuk alaposan számon, mennyit iszunk és mindig fogyasszunk jelentős mennyiségű vizet az alkoholos italok között!

5. Irigykedés, lépéstartás azokkal, akiknek több pénzük van

Magunkat másokkal összehasonlítgatni kifejezetten káros! Számos ember azzal rontja folyamatosan a hangulatát, hogy másokkal méri össze magát, pedig a kapcsolat a jövedelem és a boldogság között sokkal kisebb, mint gondolnánk.

Koncentráljunk inkább arra, amink van, és legyünk ezért hálásak. Mindenért adjunk hálát, minden jó dologért, ami történik velünk. Egy „hála-lista” vezetése, vagy levél írása valakinek, akit szeretünk, mind-mind a nagyobb elégedettséghez, optimizmushoz és boldogsághoz köthető.

6. Önkínzó gondolkodás

A káros gondolatokra újra és újra visszatérés (más néven „kérődzés”), agyunknak azt a stressz-üzenetet továbbítja, hogy „harcolj vagy menekülj”. Légzésünk és szívverésünk felgyorsul, testünk andrenalin és kortizol stressz hormont szabadít fel, mely fizikai és lelki egészségünkre is kihat.

Azonosítsuk be a gondolatokat, amelyek állandóan foglalkoztatnak és szoktassuk magunkat arra, hogy ezeket kerüljük. Lélegezzünk mélyeket, vagy tegyünk a csuklónkra egy gumiszalagot, és valahányszor ismét visszatérünk a negatív gondolatokhoz, húzzunk rajta egy kicsit. Ez emlékeztetni fog arra, hogy leálljunk, megváltoztassuk gondolataink menetét.

7. Düh és frusztráció

Teljesen normális reakciók bizonyos élethelyzetekre; ám ha valaki ezeket elnyomja magában és csak gyűlnek, gyűlnek benne, abból nagy baj lehet. Számos tanulmány rámutatott, hogy az elfojtott düh és a dühön, frusztráción való állandó „kérődzés” depressziós tüneteket eredményezhet.

Fontos tehát kommunikálnunk negatív érzéseinket, de megfelelő módon. Tegyük ezt higgadtan, és jobban érezzük majd magunkat. Ha erre nincs mód, az is segíthet, ha megbocsátunk amiatt, ami dühöt vált ki belőlünk – szakemberek szerint a mentális egészségre nézve ez is hatékony.

8. Munkamánia

Ha felborul életünkben a munka és a magánélet egyensúlya, stresszesek leszünk és nő a kockázata a súlyos mentális betegségeknek. Egy 2011-es tanulmány szerint 11 órát dolgozni az átlagos 7-8-hoz képest megduplázza az ember esélyét a depresszió kialakulására.

Alaposan gondoljuk át tehát a prioritásokat. A szórakozásra, a pihenésre ugyanúgy készítsünk tervet – még ha viccesnek hangzik is -, mint ahogy megtervezünk pl. egy munkanapot, munkahetet. Muszáj hagynunk időt a családra, a barátokra, a hobbira, különben nagy az esély arra, hogy a munka és a magánélet egyensúlya teljesen felborul, és ez az egészségünkbe kerülhet.

9. Állandóan bent tartózkodni

Ha mellőzzük a szabad levegőt, a mentális egészségre nézve igen fontos dolgoktól fosztjuk meg magunkat: a D-vitamintól, amely akkor termelődik a szervezetben, ha napfénynek vagyunk kitéve, valamint véd a depresszió ellen is; és magától a természettől, amely nagymértékben megnyugtat bennünket tudatalatti szinten.

Egy tanulmány rámutatott, hogy a parkon áthaladó emberek sokkal nyugodtabbak és kevésbé frusztráltak, mint akik többnyire forgalmas városi utak mentén közlekednek.

Ha irodában dolgozunk, menjünk le a szünetben sétálni – lehetőleg zöld területre; menjünk a szabadba ebédidőben! Akár 15 perc napfény is segíthet.

10. Szociális elszigetelődés

Bár a családtól, barátoktól való távolodás gyakori jele a depressziónak, a szociális elszigetelődés, melyet gyakran a magány érzése kísér, növeli a mentális betegségek kialakulásának esélyét. Az erős kapcsolatok ezzel szemben védenek a depresszióval szemben.

Sokat segítünk magunknak, ha – még rossz kedvünk ellenére is – megerőltetjük magunkat és kapcsolatba lépünk barátainkkal, szeretteinkkel, akár csak rövid időre is, egy kávé erejéig. A szociális kapcsolatok feldobnak, és általában sokkal több örömöt okoznak, mint amire számítottunk.

11. Tökéletesnek lenni

A hangulati problémákhoz és az alacsony önbecsüléshez egyenes út, ha az ember egyszerre akar több helyen tökéletesen teljesíteni. Kiváló prezentációt csinálni és fantasztikus vendégséget egy és ugyanazon napon például. Valljuk be, ez nem fog menni. Nem meglepő, hogy aki túl sokat vár el magától, annál a mentális betegségek hamar jelentkeznek – beleértve a depressziót, szorongást és a táplálkozási zavarokat.

A perfekcionizmus helyett inkább hallgassunk azokra, akik az egészséges egyensúly megtartására hívják fel a figyelmet. Elérhetőbb és ésszerűbb célokat tűzzünk ki magunk elé, hibáinkból tanuljunk és – ami mindennél fontosabb -, élvezzük az utat is, ne csak a cél lebegjen előttünk!

Forrás: https://napidoktor.hu/index