Nem árt tudni – Ezek a pánikroham jelei és tünetei

A kezelés sok esetben pszichoterápia

A pánikroham egy, elsöprő félelemmel, szorongással teli hirtelen érzés, amely fizikai tüneteket is produkál. Melyek a roham jelei és mit tehetünk ilyen esetben? Milyen kezelés lehetséges?

Napjainkban a pánikroham már nem egy a megfoghatatlan problémák közül – sok ember küzd vele, s számos esetben szakember segít a páciensnek, hogy a rohamait megtanulja kezelni.

A pánikroham hirtelen ránktörő, elsöprő félelem vagy szorongás érzés, amely fizikai tünetekkel is jár. Az érzések általában a roham kialakulása után 10 perccel a legrosszabbak, majd gyorsan elmúlnak.

A pánikroham diagnózis általában azon alapul, amit a páciens elmond, mivel a tünetek általában eltűnnek, mielőtt az orvosnak esélye lenne észrevenni azokat.

Foto:123rf.com

Egyesek olykor a szorongásos roham kifejezést használják a pánikroham helyett, de a kettő nem ugyanaz. Szorongást mindenki tapasztal, néha magas szinten. Az intenzív érzések hirtelen fellépése testi tünetekkel együtt azonban más – ezt nevezik pánikrohamnak.

Becslések szerint a felnőttek nagyjából 11 százalékánál jelentkezik pánikroham évente. Amennyiben ismétlődő pánikrohamokkal küzdünk, pánikbetegségünk lehet – különösen, ha már a viselkedésünket is megváltoztattuk a roham elkerülése érdekében.

A pánikroham kezelésének legfőbb módjai a gyógyszerek és a pszichoterápia. Nem szabad halogatni, mert kezelés hiányában könnyen agorafóbiává alakulhat át a pánikbetegség. Ebben az állapotban a páciens fél elhagyni otthonát, mert stresszes helyzetbe kerülhet.

Az agorafóbiában szenvedők közül sokan nehezen közlekednek liftben, félnek használni a tömegközlekedést, tartanak a sorban állástól és úgy érzik, egyéb, mindennapi helyzetekkel sem képesek megbirkózni.

A pánikbetegség típusai

A pánikrohamoknak két alapvető típusa van: a várt és a váratlan. A várható pánikroham akkor jelentkezik, amikor az illetőnek olyan helyzettel kell szembenéznie, amely a múltban már gondokat okozott neki. A várható rohamokat olykor fóbia vagy egy valóban stresszes esemény, például egy nehéz vizsga váltja ki.

A váratlan rohamok esetén a páciens nem tudja azonosítani a külső, eseményt elindító okot. A váratlan pánikrohamok az összes eset mintegy 40 százalékát teszik ki.

Pánikroham jelek és tünetek

A potenciális pánikrohamnak általában 13 jele van – ezek közül 4 szükséges ahhoz, hogy egy embernél megállapítsák a pánikroham diagnózisát.

A jelek közé fizikai és pszichikai, érzelmi tünetek egyaránt tartoznak.

A pánikroham fizikai tüneteit a szervezet stresszre adott „küzdj vagy menekülj” reakciója okozza. Mivel a pánikroham ezen tünetei igen súlyosak, a páciens gyakran hiszi azt, hogy szívrohama van.

Azoknak, akik valóban szívbetegséggel küzdenek és pánikroham-tüneteket tapasztalnak, azonnal orvoshoz kell fordulniuk. A pánikrohamban szenvedőknek fel kell mérniük szívük egészségi állapotát, hogy megbizonyosodjanak arról: tüneteik nem kardiológiai jellegűek.

A pánikroham fizikai tünetei az alábbiak

Palpitáció, szívdobogás vagy gyors szívverés
Izzadás
Remegés, vacogás
Légszomj vagy olyan érzés, mintha fojtogatnának
Fulladás érzése
Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés
Hányinger vagy hasi fájdalom
Szédülés, kábultság, bizonytalan testtartás vagy ájulás
Zsibbadás vagy bizsergés
Hidegrázás vagy hőérzetek.

A pánikroham pszichológiai tünetei

Irrealitás érzése: az illető úgy érzi, elszakad önmagától
Félelem az irányítás elvesztésétől vagy az őrülettől
Haláltól való félelem.

Ezen négy tünet bármely kombinációja – akár fizikai, akár pszichológiai – alátámasztja a pánikroham diagnózisát. Akadnak olyan emberek is, akiknél a pánikrohamokhoz hasonló tüneteket produkáló epizódok jelentkeznek, de négynél kevesebb tünet fordul elő. Ilyen esetben korlátozott tünetegyüttesről beszélhetünk.

A pánikroham kezelése

Amennyiben a páciens képes pánik nélkül visszatérni egy adott helyzethez vagy helyszínre, ahol korábban pánikroham tört rá, már a javulás útjára léphet. Ha viszont megváltoztatta az életét, hogy elkerülje a rohamokat, szakember segítségére lehet szüksége. A pánikrohamok és pánikbetegség kezelése általában több dologból áll.

Gyógyszeres kezelés: az orvos antidepresszánsokat vagy szorongás elleni gyógykészítményeket írhat fel a pánikbetegség kezelésére. Az antidepresszánsok kevesebb mellékhatással bírnak, a szorongásgátló gyógyszerek azonban – például a benzodiazepinek – hatékonyabbak lehetnek. Egyes páciensek kezdetben mindkét típusú gyógyszert szedhetik.

Pszichoterápia: többféle pszichoterápia segíthet pánikbetegség esetén. Az expozíciós terápia során arra ösztönzik a pácienst, szálljon szembe bármivel, ami kiváltja a rohamait. Az expozíció fokozatos és kontrollált, így az illető megtanulhatja kezelni a szorongását.

A kognitív viselkedési terápia azért hasznos, mert a beteg megtanulja felismerni megalapozatlan félelmeit és olyan megküzdési technikákat gyakorol, mint például a lassú légzés. A terápia során kellő információval látják el az állapotáról és érzelmi támogatásban is részesül.

A pánikbeteg is segíthet önmagán

Van rá mód, hogy a páciens megtanulja megelőzni a pánikrohamot. A légzőgyakorlat és más nyugtató technikák sokak számára előnyösek.

A beteg találhat alkalmazásokat is, amelyek segíthetnek a gyakorlatok elsajátításában.

Érdemes tudni azt is, hogy az önsegítő módszereket gyakran együtt alkalmazzák más módszerekkel. A megfelelő étrend és a testmozgás például igen hatékony lehet. Segít elkerülni az alkoholt, a cigarettát és a koffein fogyasztását is – amelyek növelhetik a stressz szintjét.