Milyen gyakran szükséges a koleszterinszint ellenőriztetése

Más-más időközönként érdemes figyelni a koleszterinszint ellenőrzésére egy egészséges embernek és egy olyan személynek, akinél korábban már magas értékeket mértek.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít eligazodni a témában.

Kinek és mikor érdemes ellenőrizni?

Egy egészséges felnőtt embernek átlagosan ötévente ajánlott koleszterinszintet méretni, ám akinek korábban már magas értékeket mértek, annak évente kellene elvégeztetnie a laborvizsgálatot.

Szintén gyakoribb ellenőrzést igényelnek az alábbi helyzetek:

  • Ha korábban már megállapították a hyperlipidémiát, vagyis a magas vérzsírszintet, esetleg kezelik is.
  • Gyerekeknél már 10 éves kor körül, ha egyik vagy mindkét szülőnél ismert a magas vérzsírszint.
  • Ha a családban már előfordult szív-érrendszeri betegség.
  • Túlsúly vagy elhízás jelenlétekor.
  • Cukorbetegség és magas vérnyomás esetén.
  • Ha olyan állapot van jelen, ami megemelheti a koleszterinszintet, mint például vesebetegség, hasnyálmirigy betegség vagy pajzsmirigy alulműködés.

Ezért fontos ismerni az értékeket

A magas koleszterinszint nem produkál egyértelmű  és látványos tüneteket, ezért vérteszt nélkül senki sem érezheti, neki magasak-e vagy normálisak az értékei. Ezért fontos a laborlelet, amelyen nem csak a közismert LDL („rossz”) és HDL („jó”) koleszterinértékek jelennek meg, de az összkoleszterin és a triglicerid értékek is. A trigliceridek a táplálékkal felvett zsírok fő alkotórészei, amelyek – a zsírsejtekbe jutva – elraktározódnak a szervezetben. A test legfontosabb energiaforrását jelentik, valamint sok hormon felépítésében is részt vesznek, tehát jelenlétük fontos az egészség szempontjából. Ha túl alacsony a szintjük, az utalhat májbetegségre, pajzsmirigy-túlműködésre, illetve emésztési zavarokra is. Ha viszont túl magas a trigliceridszint, az hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. 

„A vérzsírok értékeit jellemzően nem egymástól elhatároltan, hanem komplexitásukban kell értékelni. Önmagában az még nem kimondottan veszélyes, ha valakinek kicsit magasabb az összkoleszterin szintje, de ha például ehhez hasi elhízás, inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség, mozgásszegény életmód is társul, az már együttesen komoly rizikófaktor a szív-érrendszeri betegségek szempontjából” – hangsúlyozza Sztancsik doktornő.

Miben áll a kockázat?

Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. Ezek a plakkok pedig csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. 

A koleszterinszint csökkentéséért mindenki sokat tehet a megfelelő életmód kialakításával. Az egyik legfontosabb teendő a rendszeres testmozgás, ami erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Ugyanilyen jó hatású a testsúlyfölösleg leadása – ehhez hasznos lehet dietetikus segítségét kérni -, hiszen már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor gyógyszer is szükséges a normál értékek beállításához. Ilyen például, amikor öröklötten magas a koleszterinszint, illetve amikor már olyan előrehaladott az állapot, hogy a metabolikus szindróma más elemei is növelik a szív-érrendszer betegségek rizikóját. Ennek eldöntése és a megfelelő kezelés elrendelése mindenképpen szakorvosi feladat” – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.