A csiperkén túl is van élet – avagy a különleges gombák

Évente mintegy egy-másfél kilogramm gombát eszünk meg, ez mindössze a fele az uniós átlagnak – derült ki az M1 Magyar gazda adásából.

Magyarországon 18-20 nagyobb és 300-400 kisebb gombatermesztőt tart nyilván a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A 4500 főt foglalkoztató ágazat évente mintegy 30 000 tonna gombát termel, elsősorban zárt gombatermesztő házakban. Az ágazat technológiailag még nem érte utol Európa legnagyobbjait, de a vidékfejlesztési programból finanszírozott fejlesztésekkel ez változhat.


Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállító osztályának elnöke elmondta, az elmúlt időszakban elsősorban a komposztgyártásra helyezték a hangsúlyt, illetve a csíragyártásra. Úgy gondolják azonban, hogy itt az ideje, hogy a termesztés technológiáját is elkezdjék fejleszteni.

A vidékfejlesztési program keretében mintegy 22 milliárd volt meghirdetve technológiafejlesztésre, igaz, hogy ebben a keretben a hűtőházak korszerűsítése, újak megvétele is szerepelt. Jelenleg a 77 pályázatból 36 nyert. Ez körülbelül nyolcmilliárd forintot jelent, ebből hatmilliárd a termesztésre és kétmilliárd a komposztgyártásra fordítható. A támogatás a termesztés felé tolódik – tette hozzá.

A kertészeti ágazat minden területére jellemző, hogy a legnagyobb felvásárlók a nagy áruházláncok, amelyek egységes minőségű árut keresnek nagy tételben. Ezeknek a követelményeknek a kistermelők nem tudnak eleget tenni. Ezért célszerű összefogniuk, termelői csoportokat és szövetkezeteket létrehozniuk.

Az Országos Korona Gombaipari Egyesülés 1990-ben jött létre és az ország több régiójában képviselteti magát.

Rácz József elnök elmondta, az egyesülés több termelő cégnek az összefogása révén jött létre. A gombatermesztés teljes vertikumával rendelkeznek, ebbe beletartozik a fajtakutatás, az üzemispóra-előállítás, a komposztkészítés, a termesztés és feldolgozás, a dobozos, az üveges, a fagyasztott és a szárított termékek.

Az egyesülés elsősorban a piacra jutásban segít a termelőknek, valamint szakmai konferenciák szervezésével és tanácsadással is támogatja a tagok munkáját. A csoport működteti Magyarország egyetlen gombakonzerv-üzemét. A demjéni gyárban azt a felesleget dolgozzák fel, amit nem vettek át a felvásárlók – így, frissen és feldolgozva, a teljes termést értékesíteni tudják.

A termelést mindenki önállóan végzi, viszont a piacra jutást és a csomagolás, a szállítás, ezek közösen mennek – tette hozzá Rácz József.

A hazánkban megtermelt gomba 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laska és 2-3 százaléka valamilyen egzotikus gombafajta, például, shiitake.  A szakemberek szerint azonban ezek az arányok változni fognak, mivel a különlegességek magasabb jövedelmet biztosítanak a termesztőknek.

A sampionnak, a fehérnek, tehát a termesztett csiperkének 900 forint a fogyasztói ára, míg a barnának 1300, a sima laskának 1600 forint, míg a spóramentes laskának, az eringinek pedig 2800 forint a kilogrammonkénti ára, míg a shiitakénak 3-4 ezer forint – mondta Rácz József.

Míg a termelésben lassan utolérjük Európa legjobbjait, a fogyasztás terén lemaradásunk van az egy főre jutó éves gombafogyasztásban, mindössze 1-1,5 kilogramm. Az uniós átlag ennek a duplája. A gombafogyasztás ösztönzésére a NAK több kampányt is indított.

Mártonffy Béla elmondta, a kamara elindított egy promóciós programot, ebben minden évben szerepel a gomba is. Van néhány kiemelt termék, mint például a dinnye vagy az alma. Ebben az évben is lesz kampányuk – mondta, és hozzátette, hogy ezen kívül van egy európai uniós pályázat, amit a franciákkal közösen nyertek. A hároméves projektben is szerepel a gomba az összes többi zöldség mellett, és ezzel szeretnék elérni, hogy a hazai fogyasztás legalább fél kilóval vagy akár egy kilóval növekedjen – mondta.

A gomba amellett, hogy nagyszerű húspótló, kiváló természetes D-vitamin-forrás is. Felhasználása rendkívül sokrétű, ráadásul a friss csiperkét vagy laskát ma már konyhakészen is lehet kapni az üzletekben.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.