Egyik percről a másikra miért esik össze valaki? – A hirtelen szívhalál okai

Intenzív terheléssel olykor gond lehet a szívvel

Nem először fordult elő a közelmúltban, hogy egy ismert sportoló összeesett és meghalt a pályán. A tragédia amatőrrel és profival egyaránt megtörténik. Mi zajlik le ilyenkor? Mik lehetnek a hirtelen szívhalál okai?

A legtöbb esetben döbbenetet és mély értetlenséget vált ki, ha egy ereje teljében levő, fiatal sportoló egyik pillanatról a másikra összeesik és meghal – gyakran meccs közben, hirtelen szívhalál következtében. Ilyen esetre nem egy példa volt az utóbbi években. Érdemes körbejárni, mi állhat emögött. Hogyan lehetséges ez, miért éppen edzett sportolókkal történik meg?

Akik sportolnak, azokat mindenki egészségesnek gondolja: naponta és sokat mozognak, odafigyelnek a táplálkozásra. Mégis, a hobbiból vagy versenyszerűen sportolóknak fontos rendszeresen szűrésre menniük, hogy a hirtelen szívhalál vagy eleve a szívprobléma kialakulása megelőzhető legyen.

Fotó: 123rf.com

Miért? A sportolóknál kialakulhat egy jelenség, amit sportszívnek neveznek (athlete’s heart). Mindez már 100 éve is ismert volt, először 1892-ben Sir William Osler kanadai orvos fogalmazta meg a jelentését. Mióta azonban létezik szívultrahang és jelentős a technikai előrelépés, a szakemberek képalkotó-eljárásokkal alaposabban is feltérképezhették a problémát.

A sportszív azért jön létre, mert a sportoló komoly fizikai terhelésnek teszi ki a szervezetét – ez a test természetes reakciója. Ahogyan edzést követően feszesebbé válik a lábizom, úgy a szívizomzattal is hasonló a helyzet. Ahogyan erősödik a szívizom, úgy alakulnak ki kis hajszálerek is rajta, mert több érre van szükség ahhoz, hogy az eddigihez hasonlóan jól ellássák a megnövekedett szívtömeget.

Baj akkor van – s akkor jöhet létre hirtelen szívhalál is – ha a hajszálerek létrejötte nem képes követni a tempót, amelyben nő a szív tömege.

Ez megtörténhet, amennyiben a sportoló intenzíven terheli magát. Ilyen esetben az érhálózat képtelen megfelelő oxigénmennyiséget nyújtani a szívizomzatnak – bekövetkezik a szívinfarktus (szívizom-elhalás) vagy szívritmus-zavar, amely veszélybe sodorja az életet. A szívizomzat kitágul, lustábban funkcionál a kelleténél.

A szívritmuszavarok esetén nem működik jól a szív dobogását vezérlő elektromos tevékenység, ezért kezd el a szív túl lassan, túl gyorsan vagy szabálytalanul verni. A kialakulás kockázatát a szívre nézve előnyös életmód is csökkenti.

Igen gyakori, hogy a szívritmuszavarok (arrhythmiák) nem váltanak ki tüneteket. Ha azonban igen, annak jellemzője a szív túl gyors vagy túl lassú verése, fájdalom, remegés-érzet a mellkasban, légszomj, bizonytalanság, szédülés, ájulás vagy az eszméletvesztéshez közeli állapot.

Orvoshoz akkor kell fordulni, ha észrevesszük, hogy a szívünk nem ver szabályosan, korai szívütéseket vagy szokatlan gyorsaságot észlelünk. A fent említett tünetek mellett gyengeség és fulladásérzet is előfordulhat. Ha a panaszok hirtelen vagy sűrűn jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni!

Kamrafibrilláció állhat elő, s ilyenkor a szervezeten átpumpált vér mennyisége nagyon kicsi vagy meg is szűnik – pár másodperc elég az ájuláshoz és a légzés leállásához. Míg a mentők kiérnek, meg kell kezdeni a páciens újraélesztését. Így fenn lehet tartani az élet szempontjából lényeges szervek vérellátását.

Az újraélesztésnek akkor is neki kell veselkedni, ha nem értünk hozzá. Amikor felvesszük a kapcsolatot a mentőkkel, a mentésirányító telefonon segít, utasításokat ad, mit kell tennünk.

Szerencsére az utóbbi években több mint duplájára nőtt a sikeres újraélesztések száma hazánkban – amelyben a kampány és az is szerepet játszik, hogy az újraélesztésre vonatkozóan eljárásrendeket készített az Országos Mentőszolgálat.