Háború és egészség – Milyen következményekkel számolhatnak az emberek?

Nem mehetünk el a háború egészségre gyakorolt hatásai mellett, amikor a szomszédos Ukrajnában háború dúl az orosz csapatokkal.

Ilyenkor ritkán kerül szóba az egészség – pedig annak egészségügyi következményei igen hosszútávúak. Egy háborúban az emberek megsérülhetnek és meg is halhatnak – ennek hatásai pedig továbbgyűrűznek, térben és időben. A következmények az ember egész életében fennállhatnak, sőt generációkon is átívelhetnek.

Az első időszakban a fizikai trauma az elsődleges: egyes embereket megcsonkítanak a modern hadianyagok. Életek érnek véget vagy változnak meg örökre. Az „okos” fegyverekről és a célzott támadásokról szóló szóbeszéd ellenére az első támadások ritkán korlátozódnak a harcosokra.

Fotó: MTI

A közelmúltbeli konfliktusok – így például a tágabb Közel-Keleten zajlók is – rengeteg civilt sodortak a forgatagba, pusztító hatással. Az 1990-es években a ruandai és délszláv konfliktusokban a halálos áldozatok 90 százaléka civil volt. A 20. században 191 millióra becsülték a konfliktusok miatti halálesetek számát, ami azt jelenti, hogy Európa lakosságának a fele meghalt.

Egy háború egészségügyi hatásai nem érnek véget akkor, amikor a harcnak vége. A trauma tovább él. Becslések alapján minden egyes, közvetlenül az összecsapásokban megölt embert követően 9 másik közvetve hal meg. Bár számos dolog függ a konfliktus természetétől és az adott országban fennálló egészségügyi feltételektől is.

A háború a környezetet ugyancsak károsítja. A közelmúltbeli szíriai és jemeni konfliktusok során az épületeket és az egészségügyi szolgáltatásokat is szándékosan vették célba. Még ha Ukrajna egészségügyi központjait meg is kímélik, a háború közegészségügyre gyakorolt hatása valószínűleg megrázó lesz.

Fotó: MTI

Az infrastruktúra a modern konfliktusokban rendkívül sebezhető. A közlekedés akadályozott, akárcsak az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Gondot jelenthet az egészségügyi személyzet és a mozgásképtelen betegek egészségi állapota, különösen nagy lehet a probléma a várandós nők és a kisgyermekek körében – nem újdonság, hogy a gyermekek élete és a születéssel összefüggő halálozás nagymértékben érintett fegyveres összecsapások esetén. Az ellenségeskedés gyors leállítása nélkül hosszabb távú egészségügyi problémák sorozata alakulhat ki.

Ahol az infrastruktúra zavart szenved – beleértve az édesvízhez való hozzáférést, a higiéniai feltételeket és a stabil élelmiszerellátást – újra megjelennek a fertőző betegségek is. Ezek a kockázatosabb viselkedéshez is köthetők, amely nem meglepő módon megjelenik a konfliktusok során: megváltoznak az emberek. Ha nem lesz vége mielőbb a háborúnak, a mentális egészségre gyakorolt hatások az ukránok esetében is súlyosak és tartósak lehetnek.

A háborús övezeteket elhagyó emberek pedig nemcsak sokat szenvednek azért, hogy ismét minőségi ételt ehessenek és egészséges körülmények között élhessenek – magukkal viszik a traumájukat is. Nagy a poszttraumás stressz-zavar kialakulásának a kockázata, ugyanígy a depresszió, a szorongás és a stresszhez kapcsolódó egyéb állapotok megjelenésének esélye – beleértve az alkohol- és a kábítószerhasználatot. S ezek bizony élethosszig tartó gondot jelenthetnek, sőt generációs hatásuk is lehet.