Összefüggés az étrend, a fizikai egészség és a depresszió között

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a depresszió gyakori mentális betegség, amely világszerte mintegy 280 millió embert érint. Évente körülbelül 700 000 haláleset történik depresszió okozta öngyilkosság miatt. Ezért elengedhetetlen a depresszió kezelését célzó hatékony beavatkozások és megelőzési intézkedések kidolgozása.

Háttér

A súlyos depressziót antidepresszáns gyógyszerekkel (pl. triciklikus antidepresszánsok) kezelik. Ez a kezelési vonal azonban nem ajánlott az enyhe depresszió kezelésére. A kognitív viselkedésterápia és az interperszonális pszichoterápia a depresszió kialakulásának megelőzésére alkalmazott két alternatív kezelés. Ezenkívül az egészséges életmód gyakorlása, amely magában foglalja az egészséges táplálkozási szokásokat és a fizikai aktivitás jelentős növelését, szintén enyhíti a depressziót és más egészségügyi problémákat, például az elhízást és a cukorbetegséget.               

Nevezetesen az egészséges táplálkozás segít a depresszió kezelésében, mivel az étrend különböző mechanizmusokat szabályoz, mint például a gyulladás, az epigenetika, az oxidatív stressz, a triptofán-kynurenin anyagcsere és a neurogenezis, amelyek befolyásolják az agyi funkciókat és a mentális egészséget.

depresszió, nő, élelem

Fotó: 123rf.com

A közelmúltban több kutatást végeztek a bélrendszer egészségének a mentális állapotokra gyakorolt hatásának megértésére. Számos preklinikai és klinikai vizsgálat kimutatta az agy és a bélmikrobióta közötti kétirányú kölcsönhatást. Ezek a vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a diszbiózis, a csíramentes állapotok és a szivárgó bélrendszer hogyan befolyásolja az idegrendszeri fejlődést és a neuroinflammációt. E tanulmányok eredményei alapján a tudósok feltételezték, hogy a megfelelő étrend alkalmazása javíthatja a bélrendszer egészségét és potenciálisan enyhítheti a depressziós tüneteket.

Az egyén étrendje megváltoztatható a makrotápanyag-tartalom, a táplálékbevitel gyakorisága és időzítése, az ételek mennyisége, valamint bizonyos élelmiszerek vagy élelmiszercsoportok korlátozása révén. A bélrendszer egészségét probiotikumok és mikrobiális anyagcseretermékek (biogének), például gamma-aminovajsav (GABA) és vitaminok segítségével is javítani lehet. A prebiotikumok szintén javíthatják a jótékony mikrobák növekedését és túlélését a gyomor-bélrendszerben.

Nemrégiben beszámoltak a prebiotikumok mentális egészségre gyakorolt hatásáról. Ezek a termékek fokozzák a pszichofiziológiai hatású komensális baktériumok növekedését. Hasonlóképpen, a megfelelő probiotikumok, mint például a joghurt, az író, a kefirtej, a kimchi és a natto, javítják a mentális egészséget és a neuropszichiátriai funkciókat az anyagcsere-, endokrin- és immunrendszer szabályozásával. A Lactobacillus plantarum és a Bifidobacterium infantis adása például csökkenti a depresszióhoz hasonló tüneteket.

A tanulmányról

A Journal of Affective Disorders nemrégiben megjelent tanulmánya az étrend, a fizikai egészség és a depresszió közötti összefüggést vizsgálta. A tanulmány a 2011 és 2018 között gyűjtött amerikai Nemzeti Egészség- és Táplálkozásvizsgálati Felmérés (NHANES) adatait használta fel. A vizsgálatba azokat a résztvevőket vonták be, akik mind az étrendi visszaemlékező interjúkat, mind a depressziós kérdőívet kitöltötték.

Összesen 16 572 résztvevőt (48,59% férfi és 51,41% nő) vontak be az elemzésbe. A tanulmány fő célja az volt, hogy megvizsgálja a bélrendszert egészségesen támogató étrend és a depressziós tünetek csökkenése közötti kapcsolatot.

Mivel a magasabb testtömegindex (BMI) az egész élet során a depresszió bizonyított kockázati tényezője, a jelen tanulmány a testi egészség javulását vizsgálta a BMI alapján. A BMI-t úgy számították ki, hogy a kilogrammban kifejezett testsúlyt elosztották a résztvevők négyzetméterben kifejezett magasságával. A résztvevők tápanyagbevitelét az USDA Food and Nutrient Database for Dietary Studies (USDA Élelmiszer- és tápanyag-adatbázis a táplálkozási tanulmányokhoz) élelmiszer-összetételi értékei alapján számították ki.

A résztvevők depressziójának szintjét a 9 tételes beteg-egészségügyi kérdőív (PHQ-9) segítségével vizsgálták. Az összes résztvevő depressziós tüneteinek gyakoriságát bizonyos válaszlehetőségek alapján elemezték, nevezetesen “egyáltalán nem”, “néhány nap”, “a napok több mint felében” és “majdnem minden nap”. Az 5-ös PHQ pontszám a depressziós tünetek enyhe szintjét, a 10-es PHQ pontszám pedig a depressziós tünetek súlyos szintjét jelezte.

élelem, fánk

Fotó: 123rf.com

A vizsgálat eredményei

Ebben a vizsgálatban szilárd összefüggést állapítottak meg a bélrendszer egészségét elősegítő étrend, azaz a magas élelmi rostbevitel és a fermentált élelmiszerek fogyasztása és a depressziós tünetek csökkenése között. A bélrendszer egészségét elősegítő étrend potenciálisan csökkentette a depressziós tüneteket a különböző szintű, azaz a nagyon enyhétől a súlyos depressziós tünetekig terjedő depressziós tünetekkel küzdő egyének körében.

A szubjektív fizikai egészség (önbevallás szerinti BMI) és az objektív fizikai egészség (képzett egészségügyi technikusok által mért BMI) közvetítő szerepét vizsgálták az étrend és a depresszió tekintetében. A magasabb BMI összefüggésbe hozható volt a depresszióval. E vizsgálat eredménye összhangban volt korábbi jelentésekkel, amelyek szerint a rostban gazdag étrend elősegítette a bél mikrobiális sokféleségének növekedését, ami negatívan összefüggött a későbbi súlygyarapodással.

Következtetések

A jelen tanulmánynak vannak bizonyos korlátai, többek között az erjesztett élelmiszerekre vonatkozó bináris változó használata, amely nem vette figyelembe az elfogyasztott erjesztett élelmiszerek mennyiségét. Jelenleg nincs konszenzus az erjesztett élelmiszerek ajánlott napi beviteléről. Ezért nem értékelték a probiotikumok, biogének és prebiotikumok optimális beviteli mennyiségét. Korlátozásai ellenére a jelenlegi vizsgálat azt jelezte, hogy a bélrendszer egészségét elősegítő étrend potenciálisan növelheti az egészséges BMI fenntartásának és a depresszió csökkentésének lehetőségét a súlyos depressziós tünetekkel küzdő egyének körében.

Forrás: Napidoktor.hu