Mi az a gyermekkori hörgőasztma?

Asthma bronchiale, azaz gyermekkori hörgőasztma. Az asztma napjainkban a leggyakoribb, folyamatos szakorvosi gondozást igénylő krónikus gyermekkori megbetegedés

Az asztma népegészségügyi felmérések szerint egyre gyakoribb betegséggé válik, és a fejlődő ipari háttérrel együtt egyre súlyosabbak a betegség tünetei, valamint egyre kedvezőtlenebb a lefolyása is.

Az asztma napjainkban a leggyakoribb, folyamatos szakorvosi gondozást igénylő krónikus gyermekkori megbetegedés. A fejlett ipari országokban előfordulása a gyermekkori népességben 2-12 százalék közötti értéket mutat, ipari központokban ennél magasabbat. A magyarországi előfordulást 3-5 százalék körüli értékre teszik.

fejfajas_katt2

Az asztmás megbetegedés leggyakrabban kisgyermekkorban kezdődik, de az esetek mintegy ötödében már csecsemőkorban is jelen van. A korábbi kezdetű betegek esetében gyakran találunk pozitív bőrpróbaeredményt, a családban több allergiás egyént, emelkedett immunglobulin-E szintet.

Megfigyelések szerint a kamaszkor tájékán az asztma az esetek kétharmadában ténylegesen vagy látszólag megszűnik (a beteg "kinövi"). A serdülőkor tájékán panaszmentessé váltak egy része – sajnálatos módon – felnőttkorban visszaesik, ismét beteg lesz. A gyermek- és fiatalkori asztmás halálozás viszonylag ritka, 1 százalék körülire teszik.

Az asztmás roham gyermekkori sajátosságai

A felnőttkori asztmával ellentétben a gyermekkori nehézlégzéses epizódok kisebb hányadát lehet csak a specifikus allergén hatásának tekinteni. Fiatalabb gyermekekben a vírusfertőzés, nagyobbaknál a fizikai terhelés valószínűleg jóval gyakrabban vált ki asztmás állapotot, mint az allergén hatás.

Csecsemő-, és kisgyermekkorban a legsúlyosabb asztmás állapotokban többek között az ún. respiratory syncitial (RS) vírussal, adenovírusokkal, parainfluenza vírussal történő fertőződés mutatható ki. A fizikai terhelés hatására fellépő asztma a gyermekek 60-70 százalékánál bizonyítható közepes szintű terhelés után, a terhelés növelésére pedig gyakorlatilag minden asztmásnál megjelenik ez a reakció.

Gyermekgyógyászati sajátosság, hogy a koraszülöttség, a légzészavarral járó újszülöttkori állapotok, a gépi lélegeztetés igénye mind elősegíti az ún. "obstruktív légúti megbetegedések", így az asztma kialakulását is. Ez feltehetően nem az immunrendszerben bekövetkezett változások miatt következik be, hanem a tüdő fejlődésének korai károsodásával függ össze.

Szintén gyermekkorban érvényesülő sajátosság, hogy az asthma bronchiale a világ minden részén nagyjából kétszer gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál. Ennek feltehetően az az oka, hogy fiúkban a tüdőtérfogathoz képest relatíve szűkebbek a légutak, mint lányokban. A későbbiekben ez a nemi különbség fokozatosan eltűnik.

Életkori jellemzők

A gyermekkoron belül az egyes korszakokban más és más életkori sajátosságai vannak az asztmának.

Csecsemőknél és kisdedeknél (3 éves korig) a szűkebb hörgőrendszer, és a kevéssé rugalmas tüdő segíti a nehézlégzés kialakulását. A vírusos fertőzések hatása miatt a téli időszakban gyakoribbak a panaszok. Az orvosok helyzetét nehezíti, hogy az atópiás kóreredet ebben az életkorban nem, vagy alig mutatható ki, a tüdők feletti hallgatózási lelet gyakran nem egyértelmű, továbbá a betegek a légzésfunkciós vizsgálatokhoz fiatalok.

Az előbbiek miatt sok esetben nem lehet egyértelműen megállapítani a betegség fennállását. Amennyiben sikerül is azt diagnosztizálni, a megfelelő kezelés ütközik komoly akadályokba, tekintve, hogy az ilyen korú gyermekek nehezen tudnak inhalációs gyógyszereket használni. Az újabban kifejlesztett, gyógyszerbelégzést segítő készülékek (babyhaler, nesspacer) jelentős előrelépést jelentettek ezen korosztály megfelelő kezelésének kialakításában.

gyerekek7

Óvodás és kisiskolás gyermekekben (4-14 éves kor) mind a betegség diagnosztizálása, mind a kezelés jóval könnyebb. Az atópiás eredet könnyen kimutatható, a légzésfunkciós vizsgálatok jól kivitelezhetőek. A gyermekek az inhalációs gyógyszereket és eszközöket jól használják, és ha a szülők figyelmesek, akkor gyógyszereiket be is veszik.

Serdülőkorban (15-20 év) jellemzi, hogy a szülők ellenőrző szerepe folyamatosan csökken, a betegek panaszaikat titkolják. Gyakori, hogy a kamasz elfeledkezik gyógyszereiről, vagy szándékosan nem veszi be azokat. Lányoknál a hormonális változásokkal párhuzamosan súlyosbodás következhet be. Mindezen tényezők hatására az állapot rosszabbodása, illetve súlyos, néha életveszélyes asztmás rohamok következhetnek be.

A gyermekek kezelésének szempontjai

Az asztma kezelésének általános alapelvein túl van néhány különleges, gyermekkorban jelentkező sajátosság, mellyel nem csak a kezelőorvosnak, de a szülőnek és a betegnek is tisztában kell lennie.

– A gyógyszerek kívánatos bejuttatási formája gyermekkorban is a belélegzés, bármilyen nehéz és körülményes is ez ilyenkor. Az inhalációs alkalmazást amilyen hamar csak lehet, alkalmazni kell. A legújabb fejlesztésű készülékekkel ez viszonylag könnyen megy (még csecsemőknél is), csak elég türelmesnek kell lenni hozzá. Amennyiben a hagyományos segédeszközök mégsem elegendőek, léteznek speciális (pl. ultrahangos) porlasztók is.

– Fontos a betegek környezetéből az ismert allergének eltávolítása (poratka ürüléke, penész, toll, állatszőr), illetve kerüljük a dohányzást a lakás minden helyiségében.

– Igyekezzünk a beteg gyermek vírusokkal történő fertőződését elkerülni. A bölcsőde, óvoda halasztása, esetleg a gyermek otthoni gondozása lehet megoldás. Járványos időszakban célszerű lehet otthon tartani a bölcsődés-, illetve óvodáskorú gyermeket.

– Az, hogy a fizikai terhelés tüneteket provokál, semmiképp ne jelentse a gyermek testnevelés alóli teljes felment(et)ését! Megfelelő gyógyszereléssel, és a gyakorlatok minőségének és mennyiségének alkalmas megválasztásával az asztmás gyermek is végezhet testedzést.

Dr. Horváth Balázs

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.