Ezek miatt lehet nagyobb a szívbetegség kockázata télen

Régóta bizonyított, hogy a szív-érrendszeri betegségek előfordulásában télen egy kiugrás tapasztalható.

Az okok nem teljesen egyértelműek, de dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint fontos ismerni a rizikófaktorokat, hiszen így a szívbetegek nagyobb biztonságban lehetnek a hideg hónapokban is.

Fotó: Budai Egészségközpont

Több oka is lehet a télen előforduló szív-érrendszeri betegségeknek

A szakértők folyamatosan vizsgálják, milyen okai lehetnek annak, hogy bizonyos kardiológiai betegségek és események nagyobb arányban fordulnak elő télen, mint az év többi részében. Elsősorban ilyen a szívelégtelenség, a magas vérnyomás, az angina pectoris, az aortarepedés, a stroke, a szívinfarktus, a hirtelen szívhalál, a kamrai aritmia, és a pitvarfibrilláció.
A kiugrás okai szerteágazók lehetnek.

Egyes teóriák szerint különösen az olyan környezeti tényezők játszanak ebben szerepet, mint az időjárás és a légszennyezettség – ezek a faktorok különösen az idősebbekre lehetnek nagy hatással.

És itt nagy csak az olyan extrém helyzetekre kell gondolni, mint a kihűlés és a fagyási sérülések – amelyek természetesen még veszélyesebbek a szív-érrendszeri betegekre, hanem ennél általánosabb, úgynevezett biológiai okokra is. A hideg idő mindenképpen nagy terhet ró a szívre és az egész keringési rendszerre.

A hidegben összehúzódnak az erek, ami feljebb pumpálja a vérnyomást, ezért nőhet a szívinfarktus és a stroke kockázata.
Koszorúér-betegeknél nő az angina pectoris (mellkasi fájdalom) rizikója, mert a hideg nyomást helyez a koszorúerekre is.
A hidegben a szívnek nagyobb erőbedobással kell dolgoznia, hogy fenntartsa a szervezet normál hőmérsékletét, a szél pedig csak nehezíti a helyzetet, hiszen az erős hideg szél gyorsan hővesztést okoz. Ezért az eleve szív-érrendszeri betegséggel élőknél, akik közül az idősebbeknek különösen nehéz lehet az adaptáció, nagyobb az esélye a kihűlésnek.

– A környezeti és a biológiai tényezők együttesen vezethetnek oda, hogy télen kimutatható a szív-érrendszeri halálozások nagyobb aránya – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

Fotó: 123rf.com

Hogyan védekezhetnek a szívbetegek?

A legfontosabb, hogy az érintettek – különösen az idősebb korosztály – tisztában legyen a veszélyekkel, és tegyen minden elérhető óvintézkedést.

Azon túl, hogy ilyenkor télen fokozottan érdemes hangsúlyt helyezni az egészséges életmódra, érdemes lépésről lépésre áttekinteni a teendőket:

Mindig öltözzünk melegen és rétegesen, gondoljunk a sapkára, kesztyűre és vastag zoknira is.
Bár télen csábítóak a nehezebb ételek, próbáljuk megtartani az alacsony zsírtartalmú étkezést, gazdag zöldség-. gyümölcs fogyasztással. (Nem muszáj drága zöldségeket beszerezni, a savanyú káposzta az egyik legjobb C-vitamin forrás, ráadásul a fermentáció miatt a gyomor- és bélrendszernek is jót tesz.)
Figyeljünk a D-vitamin pótlásra, ebben az égövben szinte mindenkinek kimerülnek a D-vitamin raktárai télen.
Az alkoholfogyasztás veszélyes lehet, mert néhány pohár után úgy érezhetjük, felmelegedtünk, holott, ha kint tartózkodunk, ez valójában nem így van.
Mozogjunk rendszeresen, de ne erőltessük meg magunkat. A napi akár többszöri rövidebb séta jó hatású, de szívbetegeknek nem ajánlott a megterhelő hólapátolás, vagy a méteres hóban való küzdelmes mozgás.
Ne feledkezzünk meg a vírusok elleni védekezésről, nagyobb tömegben érdemes maszkot viselni, és többször kezet mosni.

– Ismert szív-érrendszeri betegeknek, illetve tünetet mutatóknak mindenképpen hasznos télen beiktatni egy kardiológiai vizsgálatot– ajánlja Müller doktor. – Ilyenkor ellenőrizhetjük az állapotot, a szedett gyógyszerek hatásait és ha szükséges, változtathatunk is a beállításokon, illetve újonnan felfedezett betegeknél elkezdhetjük a kezelést. Megfelelő óvatosággal jó eséllyel csökkenteni tudjuk a téli kockázatokat.