Ezek a leggyakoribb autoimmun betegségek

Téves immunválasz miatt a szervezet önmagát támadja meg – röviden így lehet összefoglalni az autoimmun betegségek lényegét. Kialakulásuk lehetséges okairól és leggyakoribb típusairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Mi az autoimmun betegség?

Az immunrendszer feladata a szervezet védelme a kórokozókkal szemben. Ha a szervezetbe valamilyen, az egészségünkre veszélyes anyag kerül, például vírus vagy baktérium, akkor az immunrendszer az érintett területen mozgósítja a védelemért felelős sejteket. Ezek leküzdik a fertőzést, így jutunk túl például egy náthán vagy az influenzán is.

 

Előfordulhat, hogy az immunrendszer a számára valójában veszélytelen, a szervezet saját sejtjeit is ellenségként ismeri fel. Ilyenkor ugyanúgy lép fel, mint a kórokozókkal szemben és autoantitesteket küld, hogy harcoljanak a szervezet saját sejtjei ellen. Ez a harc, amiben a szervezet a saját egészséges sejtjeit pusztítja érinthet egy adott szervet – például az 1-es típusú diabétesz esetén a hasnyálmirigyet -, de az autoimmun betegség lehet szisztémás is, vagyis tünetei az egész szervezetben is jelentkezhetnek, mint például a lupusz esetében.

Miért alakulnak ki az autoimmun betegségek?

  • Főleg nőket érint a reheumatoid arthritisz autoimmun betegség.Ennek pontos okai máig nem ismertek. Ami egyértelműen megfigyelhető, hogy nők körében magasabb az előfordulása. Az Autoimmune Reviews tanulmánya szerint nők esetében 6,4%, férfiak körében 2,7% az autoimmun betegségek gyakorisága. Az első tünetek jellemzően 15 és 44 éves kor között jelentkeznek.
  • Kialakulásában számít a családi halmozódás, az öröklött hajlam növeli a rizikót.
  • A kutatók valószínűsítik, hogy bizonyos fertőző betegségek és egyéb környezeti faktorok – például vegyszereknek és oldószereknek való tartós kitettség – is közre játszhat az autoimmun betegségek kialakulásában.
  • Journal of Autoimmunity cikke pedig a nyugati típusú diéta szerepét hangsúlyozza. A magas zsír- és szénhidráttartalmú, erősen feldolgozott ételek fogyasztása olyan gyulladásos állapotot idézhet elő a szervezetben, ami közre játszhat a téves immunválasz kiváltásában.
  • Az Immuno Tagets and Therapy írása az allergiákhoz hasonlóan az autoimmun betegségek terjedését is a higiénia hipotézissel magyarázza. A gyerekkortól kezdődően túl tiszta, steril környezet miatt hiányoznak az immunrendszer megfelelő érését biztosító mikrofertőzések, így a későbbi életkorban az ártalmatlan anyagokra is túlreagál, az immunrendszer túlműködik. Valójában ez is egy megfigyelés, ám az autoimmun betegségek pontos kiváltó okait a szakembereknek a mai napig nem sikerült egyértelműen meghatározni.

Az autoimmun betegségek leggyakoribb típusai

Az autoimmun betegségek előfordulása a II. világháborút követő években kezdett emelkedni világszerte. Napjainkban több, mint 80 típusa ismert, ezek közül az alábbiak fordulnak elő gyakrabban:

 

  • Az egyik legismertebb autoimmun betegség az 1-es típusú diabétesz. A 2-es típusú cukorbetegséggel ellentétben, melynek kialakulásában az életmódnak döntő szerep van, itt a hasnyálmirigy, inzulint előállító sejtjeinek pusztulása vezet a megjelenéséhez.

 

  • A részben autoimmun eredettel magyarázott gluténérzékenység, másnéven cöliákia esetén a glutén tartalmú ételek fogyasztása kapcsán jelentkeznek a tünetek. A vékonybélben gyulladás alakul ki, kezeletlen esetben a bélbolyhok károsodnak, a tápanyagfelszívódás romlik, fogyás és vérszegénység is kialakulhat. Kezelésével gasztroenterológus foglalkozik. A kórképhez bőr, ízületi, vérképzési rendellenességek is társulhatnak.

 

  • A rheumatoid arthritisz (RA) esetében az immunrendszer téves működése miatt az ízületeket támadja meg. Az érintett területen melegség, bőrpír, duzzanat és merevség jelzi a betegséget. Az elsősorban időseket súlytó oszteoarthritisszel szemben, az RA tünetei akár 30 éves korban is megjelenhetnek. Olykor azonban nem csak az ízületek érintettek: a kórképet kísérheti kísér-gyulladás, illetve a megtermelt ellenanyagok bomlástermékeinek kóros lerakódása is. Az is előfordul, hogy maga az elhúzódó gyulladás jár anyagcsere- és vérképzőrendszeri eltérésekkel.

 

  • A szklerózis multiplex (MS) esetében az immunrendszer az idegsejteket körbevevő védőbevonatot károsítja, emiatt a végtagokban zsibbadás, gyengeség, egyensúlyproblémák és járási nehézségek jelentkeznek. Noha autoimmun betegség, de kezelését neurológus végzi.

 

Gyakori autoimmun betegség a lupusz. 

  • Bár a legjellegzetesebb tünete az arcon megjelenő bőrpír és kiütések, a lupusz azonban több szervet – ízületeket, veséket, agyat és a szívet, vérképzést – is érint. Klasszikus autoimmun kórkép, bármely szervet megtámadhat.

 

  • A pajzsmirigybetegségek elsősorban nők körében fordulnak elő. A gyakori kórképek egyik típusa az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegség. Graves-Basedow kór esetén túlműködés, Hashimoto thyreoditisz esetén pedig egy idő után alulműködés alakul ki. Az állapot kezelését endokrinológus végzi.

 

  •  Sjögren-szindróma esetén az autoimmun folyamat a külső elválasztású mirigyeket érinti. Ezek károsodásával, a mirigyállomány pusztulásával megjelennek az autoimmun betegség jellegzetes tünetei: szem- és szájszárazság. Az esetek egy kis részében az ízületek, izmok, a hasnyálmirigy is megbetegszik, ritkábban pedig vérképzőszervi eltérések is kialakulnak.

 

  • Autoimmun vaszkulitisz esetén az immunrendszer az ereket támadja, itt alakul ki gyulladás. Miután kiserek mindenütt előfordulnak, a tünetei különbözőek, attól függően, hogy mely szervekben jelentkezik az érgyulladás. Leggyakrabban a vese és a bőr betegszik meg.

 

  • Kevesen gondolnak rá, de a vérszegénység is lehet autoimmun eredetű. Autoimmun hemolitikus anémia (AIHA)(a vörösvérsejtek immunológiai okú szétesése, elpusztulása) lehet önálló kórkép, de jelentkezhet egyéb autoimmun betegségek mellett is.

 

  • Ismétlődő vetélések esetén indokolt az immunológiai kivizsgálás. Ilyen esetben felmerül az autoimmun eredetű vetélés lehetősége. Ennek ritka változata, amikor nem betegség, hanem a partner sejtjeinek téves, ellenségként történő azonosítása vezet magzatvesztéshez. (alloimmun okú vetélés) Ha a kivizsgálás során sikerül azonosítani azt a pontot, ahol az immunrendszer működése zavart szenved, akkor az lehetőséget ad a terhesség megőrzésére.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.