Félreértések – Miért beszélünk el egymás mellett?

A személyes kommunikáció számos buktatót rejt, sokszor mást értünk ugyanazon kifejezés alatt, vagyis félreértjük egymást.

 

Annak, hogy elbeszélünk egymás mellett, többek között az lehet az oka, hogy az egyik fél számára más jelentést hordoz egy fogalom, mint a például a család, mint a másik fél számára – fejtette ki Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus a Duna Család-barát című műsorában.

Ugyanez a munkánkban is megjelenhet, erre példának a most gyakran hangoztatott családbarát munkahely kifejezést hozta fel a szakértő.

Amikor két ember megismerkedik, gyakran előfordul, hogy „a bennem élő képet próbálom rávetíteni másra”. Ezért később elkezdünk haragudni a másikra, hogy „miért nem olyan, mint az a kép, amit a kezdetben rávetítettem”. Limpár Imre szerint ezek a párkapcsolati játszmák sok embernél visszatérően előfordulnak és ismétlődnek.

Fotó: 123rf.com

Maszatolunk érzelmeinkkel

A szakértő saját praxisából idézve elmondta, hogy amikor a kliensek aktuális érzelméről kérdez, akkor három szót nem tud elfogadni: furcsa, különös, érdekes. Úgy vélte, hogy ezekkel a szókifejezésekkel lényegében maszatolunk, nem nevezzük nevén a dolgokat és ezzel is elbeszélünk egymás mellett.

Párkapcsolatok esetén fontos, hogy kialakuljon a mi fogalma.

A szülők abban egyetértenek, hogy fontos a jó neveltetés, de lehet, hogy mást értenek a szó alatt. Az egyik fél szerint ehhez elég egy tisztességes iskola, a másik szülő úgy látja: ehhez rengeteg külön órára van szükség.

Limpár Imre szerint ezért kell, hogy legyen egyfajta jövőorientáltság is beszélgetéseinkben.

Közös nyelv a munkahelyen

Arra a kérdésre, hogy szétválaszthatóak-e a munkahelyi és az otthoni konfliktusok, a szakpszichológus úgy válaszolt, hogy egy lélek van, és nincs olyan, hogy van külön egy „munkahelyi énem”, és egy „otthoni énem”.

A munkahelyi kommunikációban fontos kérdés, hogy „ki merem-e mondani belső pszichés igényeimet”. Nem feltétlenül azért teszem, hogy a főnököm megértse, hanem magam miatt. De ennek a kommunikációs formája sem mindegy.

Gyakran szakzsargont és idegen szavakat használunk, ami egyfajta tünetjelenet arról, hogy bekerültünk egy mókuskerékbe és munkánk megfertőzte életünket – fogalmazott.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.