Kiderült, mi a leghatékonyabb otthoni kezelés a horkolás ellen

Testedzéssel enyhíthetjük ennek a gyakori alvási rendellenességnek a tüneteit, valamint még az agyunk egészségi állapotán is javíthatunk – állapították meg egy kutatásban.

Az enyhe és a súlyos obstruktív alvási apnoénak is hasznos kiegészítő kezelése lehet a rendszeres testedzés. Erre az állapotra jellemző a hangos horkolás és a szakadozó levegővétel, ez pedig növelheti a szívbetegségek, a stroke és a kognitív zavarok kialakulásának kockázatát. Általában folyamatos pozitív légúti nyomásterápiával (CPAP) kezelik, ezt egy olyan eszközzel állítják elő, amely egy maszkon keresztül nyomja a levegőt a légutakba, hogy azok folyamatosan nyitva maradjanak alvás közben.  “Úgy tűnik, hogy a testedzés vonzó, nem gyógyszeres kiegészítő terápia lehet” – mondta Linda Massako Ueno-Pardi vezető kutató, a brazíliai São Paulo-i Egyetem docense, valamint az egyetem Orvosi Karán működő Szívgyógyászati és Pszichiátriai Intézet kutatója.

horkolás

Foto:123rf.com

Ez a betegség gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, és az életkor előrehaladtával nő a kialakulás valószínűsége. Az Amerikai Szív Társaság júniusban kiadott tudományos jelentése szerint a szív- és érrendszeri betegek 40-80 százalékának van alvási apnoéja. Ez az állapot gyakran együtt jár az elhízással, hisz emiatt beszűkülhetnek a torok hátsó részében húzódó légutak, és ezért nehezebb hanyatt fekve levegőt venni. A dohányzás, a családi előfordulás, az orrdugulás, a hanyatt fekve alvás, az alkoholfogyasztás, a vastagabb nyak vagy a szűkebb torok és bizonyos hormonális eltérések szintén elősegíthetik ennek az állapotnak a kialakulását. Vannak olyan betegségek, amelyek szintén növelik az alvási apnoé kockázatát, ilyen például a kettes típusú cukorbetegség. 

A becslések szerint az Egyesült Államok lakosságának hozzávetőlegesen 9-38 százaléka él obstruktív alvási apnoéval, a becslés bizonytalansága abból származik, hogy a legtöbb eset nincs diagnosztizálva.

horkolas3

Foto:123rf.com

 
 

Korábbi kutatásokban már kimutatták, hogy az alvási apnoés személyeknek csökken az agyi glükózanyagcseréjük, vagyis az agynak az a képessége, hogy megfelelően feltöltődjön glükózzal és azt hatékonyan tudja felhasználni, és ez azért fontos, mert ez az agy legfőbb üzemanyaga. A glükózanyagcsere romlása miatt gyengülhetnek a kognitív funkciók. Ueno-Pardi és kutatócsoportja azt tárta fel, hogy a testedzés miként tud javítani ezen az állapoton. A mostani kutatás egy 2019-es vizsgálatból indult ki (ezt a Brain Plasticity című folyóiratban publikálták), amelyben azt a következtetést vonták le, hogy az intenzív aerob testmozgás javítja az agy glükózanyagcseréjét és működését az idősebb és középkorú, Alzheimer-kór miatt veszélyeztetett felnőtteknél. Ebben az új vizsgálatban 47 brazil felnőtt vett részt, akiknek enyhe vagy súlyos alvási apnoéjuk volt. A csoport fele felügyelet mellett heti három alkalommal végzett 60 perces edzést hat hónapon keresztül. A csoport másik felének nem voltak edzéseik. Az edzések 5 perces bemelegítésből, 25-40 perces szobakerékpározásból, 10 perces izomerősítő gyakorlatokból és 5 perces levezetésből álltak.

A horkolás is lehet válóok?

Mindkét csoport tagjain elvégeztek egy vizsgálati sorozatot, mérték az edzettségüket, az agy glükózanyagcseréjét és a kognitív funkciókat (a figyelmet és a végrehajtási funkciót -a célok megtervezésének és végrehajtásának képességét). A kutatók az obstruktív alvási apnoé tüneteinek a súlyosságát is mérték: a levegővétel megszakadását, a test oxigénszintjének a csökkenését, vagyis a hypoxia mértékét, mindezek befolyásolják a figyelmet és a végrehajtási funkciót.

A hat hónap elteltével az edzést végzőknek növekedett az edzettségük, javult az agyi glükózanyagcseréjük, az agy glükózfelhasználása hatékonyabb lett, enyhültek az alvási apnoé tünetei, javultak a kognitív funkciók: 32 százalékkal javult a koncentráció és a végrehajtó funkció. Akik nem edzettek, azoknál nem tapasztaltak változásokat, eltekintve attól, hogy tovább romlott az agyuk glükózanyagcseréje. Ezeket a kutatási eredményeket az Amerikai Szív Társaság magas vérnyomással foglalkozó tudományos ülésszakán mutatták be, és mindaddig csak előzetesnek számítanak, amíg lektorált tudományos folyóiratban meg nem jelenik a tanulmány. 

Ez a kutatás szépen bizonyítja, hogy miért kell testedzéssel kiegészíteni az alvási apnoé kezelési stratégiáját – hívta fel a figyelmet Michael Grandner, az Alvás és Egészség című kutatási program igazgatója és a Tucsonban lévő Arizonai Egyetem pszichiáter docense, aki nem vett részt a kutatásban. Ezek az eredmények azért fontosak, mert bebizonyítják, hogy a testedzés javíthatja az alvási apnoés páciensek agyának egészségét. “A jelenlegi kezelés abból áll, hogy a páciens légutaiba levegőt áramoltatunk, ez nagyszerű és hatásos módszer, de ezt nem csak egy szerkezet segítségével érhetjük el. A testedzés olyan lehetőség, amely hasznos és gyógyítani is képes. Ez pedig különösen fontos egy olyan betegségnél, amelynél az elfogadott terápiának nincs gyógyító hatása” – mondta a szakember. A CPAP berendezések kevésbé befolyásolják az elhízást, ami pedig az alvási apnoé alapvető kiváltó oka. A testedzés csökkenti a légutak körüli zsírfelesleget, és éppen ez a zsírfelhalmozódás nehezíti meg a páciensek éjszakai légzését – magyarázta Michael Grandner.

Ueno-Pardi szerint ez lehet az egyik következménye a vizsgálatuknak, ám a kutatócsoportjuk nem mérte a testsúlycsökkenést vagy az izomtónus változását, a testzsírszázalékot viszont mérték, és ez jelentősen csökkent az edzéseket végző csoportnál – mondta a kutató. A testedzés enyhítheti az alvási apnoé súlyosságát, mert csökkenti a testzsír mértékét, és ez különösen a légutak körül tapasztalható. “Számos tanulmány bizonyítja, hogy a fogyás az alvási apnoé leghatékonyabb kezelési stratégiája” – jelentette ki Michael Grandner.

 

Forrás: Szívderítő