Beszélhetünk-e álmatlanságról néhány átforgolódott éjszaka után?

Foto:123rf.com

A lehetőség megvan, mégsem sikerül aludni

Az álmatlanság az egyik leggyakoribb probléma, amivel az emberek orvoshoz fordulnak. A tünetek felsorolásakor leginkább az elégtelen és rossz minőségű alvást, az elalvási nehézséget és a gyakori megébredést említik. A kikérdezés során pedig rendre kiderül, hogy az inszomnnia miatt gyakori a distressz érzése, a szorongás, az ingerlékenység és a nappali teljesítmény csökkenése is. Éppen ezek a nappali tünetek jelentik a diagnózis egyik kritériumát, amellett, hogy az érintettek legalább három hónapon keresztül többször alszanak rosszul, mint jól, annak ellenére, hogy lenne lehetőségük aludni.
Vagyis akkor beszélhetünk orvosi értelemben vett álmatlanságról, ha nem csupán átmeneti nehézségről van szó, és a probléma következményei nappal is megmutatkoznak.

Túlságosan nyugtalan az alváshoz? Lehet, hogy alvásfóbiája van

Hogyan lehet vizsgálni az álmatlanságot?

– A helyzettől függően különféle vizsgálatok lehetnek szükségesek, ha valaki álmatlanság miatt érkezik kivizsgálásra – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológusa. – Az álmatlanság okának keresésekor ugyanis felmerülhetnek szervi problémák is, amelyeknek utána kell járni. Ezért mindenképpen érdemes laborvizsgálatokat végeztetni, többek közt a pajzsmirigy állapotának felmérésére. Ezen kívül mindig vizsgálni kell az alvási szokásokat is, ami általában egy kérdőív kitöltésével történik, és nem csak az éjszakára, de a nappalra vonatkozó kérdéseket is felteszünk. Szükség esetén pedig sor kerülhet alvásvizsgálatra is, amelynek segítségével sokkal pontosabban meghatározható lehet, mi az álmatlanság oka. Az alváslaborban, alvás közbeni mérésekkel, megfigyeléssel pedig nem csak a légzést, a szívverést, a szemmozgást, a testi mozgásokat és az agyhullámokat tudjuk monitorozni, de olyan egyéb alvászavarokra is fény derülhet, mint például a horkolás, az alvási apnoé, vagyis légzéskimaradás és a nyugtalan láb szindróma.  

Kezelési lehetőségek a pszichés segítségtől a gyógyszerekig

Vida főorvosnőtől megtudhatjuk, hogy az álmatlanság kezelésének nagyon széles a tárháza. Amennyiben kiderül például, hogy szervi ok húzódik meg a háttérben, úgy annak kezelésével nyilván az álmatlanság is rendeződhet. Ugyancsak sokszor lehet pszichés segítség szükséges, a kognitív viselkedés terápia, a relaxációs technikák, vagy bizonyos paradox ébrenléti technikák (amikor paradox módon éppen az ébrenlétre kell törekedni, nem az alvásra) például nagyon hatékonyak lehetnek az álmatlanság kezelésében. 
Előfordulhatnak helyzetek, amikor gyógyszeres kezelésre is szükség van, bár ezekre csak limitált ideig ajánlott támaszkodni – egyes kritikus szakaszokon azonban átsegíthetnek. Ugyancsak segítséget nyújthatnak olyan alternatív szerek és módszerek, mint a melatonin, a recept nélkül növényi nyugtatók, stresszoldók, valamint a jóga, a thai chi vagy az akupunktúra, amelyekről szintén érdemes szakemberrel egyeztetni.

Fotó: 123rf.com

Így segíthet az alváshigiéné

Sokszor a megfelelő szokások kialakításával is jelentős javulás következik be az alvás minőségében. Dr. Vida Zsuzsanna az alapszabályokat vette számba:

• Alakítsunk ki olyan lefekvési és felkelési időpontot, amit mindennap, még hétvégén is betartunk.
• Fokozzuk a nappali aktivitást, mozogjunk rendszeresen.
• Ellenőrizzük a gyógyszereinket, és ha esetleg valamelyiknek éppen az alvászavar a mellékhatása, beszéljünk erről a kezelőorvossal.
• Próbáljuk kerülni, vagy legalább limitálni a napközbeni szunyókálást.
• Legyünk tudatában, hogy a koffein és az alkohol is akadályozhatja az alvást.
• Lefekvés előtt már ne fogyasszunk bőséges vacsorát és cukros italokat.
• Legyen kényelmes az ágy, megfelelő a matrac és a párna, lehetőleg csendes, sötét környezetet teremtsünk. (Ennek része, hogy ne tévé, számítógép vagy telefon előtt aludjunk el.)
• Az ágyat lehetőleg csak alvásra használjuk, ne dolgozzunk vagy együnk benne.

Forrás: Jóalvásközpont