Így kell először síelni! 2015-11-23 Blog, Mozgásban Megosztás: Tweet A téli sportok királya a síelés, és uralkodótársa az egyre divatosabb snowboard. Csodálatos környezetben ugyan, de komoly fizikai és mentális erőfeszítéseket követelnek meg tőlünk. Ezek a sportok különleges rekreációs hatásuk miatt meg is hálálják a fáradozásunkat, azonban a felkészületlenek számára komoly veszélyeket is tartogathatnak! Itt a tél, és sokan most készülnek első magashegyi vakációjukra, ahol megismerkedhetnek a síelés és snowboardozás élményével. Ha valóban csak az élményekből szeretnénk részesülni, és nem a sportolás okozta sérülésekkel kívánunk bajlódni, akkor tudnunk kell, hogy e sportok komoly figyelmet és erőnlétet követelnek tőlünk! Az erre való felkészülést, már lent a „síkon” meg kell kezdenünk! A síelés és a hódeszkázás is speciális kondicionális képességeket, azaz erőnlétet, valamint állóképességet igényel. Erre megfelelő edzésekkel felkészülhetünk. A rendkívüli mozgáskoordinációs, ügyességi követelményeknek azonban nehezebb megfelelni, ehhez már úgynevezett tehetségre is szükség lehet. A fizikai kihívásokra erőfejlesztő programmal készüljünk! A síelés során dinamikus és statikus terhelés egyaránt éri a sportolót, így a felkészülés során is ilyen jellegű gyakorlatokkal kell számolnunk. Az alsó testfél kapja a terhelés zömét, mint például a combizomzat és a farizmok. A törzs izmai közül főleg a hasizmok, és a gerincet két oldalról megtámasztó gerincfeszítők emelhetők ki. A síszezon előtt legalább két hónappal kezdjük meg a felkészülést, illetve gyermekünk felkészítését! Heti két-három alkalommal 30-40 perces program elegendő lehet az alapok megteremtéséhez. A súlyzós feladatok közül a guggolás típusú gyakorlatok képezzék az edzés alapját! Ezeket vállra vett súlyzórúddal, vagy kezünkben tartott egykezes súlyzókkal végezzük! Inkább kisebb súlyokat használjunk, melyekkel akár 50-60 ismétlést is elvégezhetünk pihenés nélkül! Még célravezetőbb, ha nem az ismétlésszámot határozzuk meg, hanem a gyakorlatvégzés időtartamát. 40-50 másodperces sorozatokat alkalmazzunk! Ez azért fontos, mert a síelés és deszkázás során is sok térdrugózást kell végeznünk a siklások alkalmával, melyeket ehhez hasonló időtartamban szoktunk végrehajtani a lejtőkön is. A guggolásokat különböző mozgásterjedelemben célszerű végezni, az egészen kicsi térdrugózásoktól a mélyguggolásokig. A sorozatok között egyperces pihenőket tartsunk! A guggolásokat statikussá tehetjük, ha a combok vízszintes helyzetében, 20-30 mp-ig kitartjuk a mozdulatot! Ezzel, a síeléskor oly gyakran megfigyelhető görcsössé váló combizmokat tehetjük kitartóbbá, terhelhetőbbé. Szökdelő feladatok szintén elengedhetetlenek az edzések során. Végezhetjük helyben, vagy zsámolyra történő felugrásokkal, de a lépcsőn való szökdelés is tökéletes. A hasizmokat egyenes felülésekkel vagy lábemelésekkel fejlesszük! A törzsfordításokkal kombinált hasizom gyakorlatok még hatékonyabbak, hiszen a sízés és deszkázás során is ilyen jellegű kihívásoknak kell megfelelnünk. Itt is a 40-50 mp-es időtartam lehet az irányadó az egyes sorozatok során. Soha ne felejtsük el, hogy az erősítő edzések után, de akár a gyakorlatok sorozatai között is, nyújtó gyakorlatokat kell végeznünk! A megdolgoztatott izmok feszessé, túlfokozott tónusúakká válnak, amelyeket nyújtással hozhatunk rugalmas „laza” állapotba. Idősebbek számára masszás is szükséges lehet az edzések végén. A rendszeresen nyújtott izom terhelhetőbb, görcsölésre kevésbé hajlamos, így a hegyen meghálálják a korábbi törődést. A meleg fürdő szintén ernyesztő hatású izmainkra, melyet nem csak a felkészítés során, hanem már kint a hegyen, estefelé a szállóban is célszerű alkalmazni. Ezzel az egyszerű módszerrel a következő napra ismét fitten, kipihenten állunk lécre. A szaunázás is jótékony hatású, de ehhez előzetesen hozzá kell szoktatni a szervezetet. Ha sosem szaunázunk, csak a síelés alatt esténként a szállodában, akkor a következő napon inkább gyengébbek, ügyetlenebbek leszünk, ennek minden veszélyével, és esetleges következményével. Ne feledkezzünk meg az állóképesség fejlesztéséről sem! A futásnál jobb módszert nem tudunk mondani. Heti két-három futás 15-20 perces időtartamban elegendő, hogy alap állóképességünk kialakulhasson. A szabadban való futást ajánljuk. A novemberi és decemberi futás a torkunk hideggel szembeni érzékenységét is fokozatosan csökkenti, így nem ér meglepetés a magaslaton, ahol a hőmérséklet várhatóan 0 Celsius alatt lesz. Nem csak a mozgató rendszert kell felkészíteni a várható szélsőséges viszonyokra, hanem bőrünket is. Van jó néhány kellék, melyet még itthon célszerű megvásárolni. Bár tél van, mégis szükségünk van a naptejre, sőt az ajakírra (szőlőzsír) is. 1000 méter felett erőteljesebben érvényesül a nap UV sugárzása, ami könnyen leégést okozhat az arcunkon, az ajak védelme pedig a hideg széltől óv meg bennünket. Az UV sugárzás a szemünknek is árthat, makacs gyulladást okozva, így a jó minőségű síszemüveg vagy napszemüveg sem nélkülözhető kellék. Ha kisgyerekkel szeretnék síelni vagy hódeszkázni menni, kérjük ki szakember tanácsát, mert a gyerekek felkészítő edzése – hasonló korú társaikkal együtt, játékosan -, vezetnek a legjobb eredményre. Akár műsípályákon is elkezdhetik az edzéseket, így a hegyen már ügyesebben, nagyobb élményszerző hatással csúszkálhatnak gyermekeink. Forrás: https://napidoktor.hu/