COVID – Ezt teszi velünk a világjárvány

Nőtt a térd- és hátfájdalmak száma, minden negyedik ember pszichés gondokkal küzd a COVID miatt. 

Nemzetközi és magyar kutatások is ugyanazokra a megállapításokra jutottak: a több mint egy éve tartó világjárvány nemcsak a lelkünket, hanem a testünket is megviseli, függetlenül attól, hogy megfertőződtünk-e a koronavírussal. Idehaza átlagosan 2-5 kilóval nőtt a testsúly, miközben a mozgásszegény életmód miatt egyre többen küzdenek mozgásszervi panaszokkal. A magány és a bizonytalanság érzésével pedig majdnem minden második ember szembesült a járvány kezdete óta.

Lassan majdnem másfél éve életünk mindennapi része a koronavírus, amely gyökeresen megváltoztatta a mindennapokat, a szokásainkat, a jövőről alkotott elképzeléseinket. Bár a vakcinák megoldást jelenthetnek a járvány további terjedésére, csak lassan éri el a világ az immunitást. A korlátozások a világ legtöbb országában súlyos fizikai és mentális problémákat okoztak a lakosság körében. Az Egyesült Államokban tíz felnőttből négy szorongásról vagy depresszióról számolt be, a megkérdezettek 36%-a szenved alvási, 32% evési zavaroktól, az alkoholfogyasztás mértéke pedig 12%-kal nőtt. A megkérdezett 18-24 év közötti amerikaiak 26%-ának fejében fordult meg az öngyilkosság gondolata. Az Egyesült Királyságban – ahol április 12-én kezdték meg a korlátozások enyhítését -, hasonló kutatási eredményekről számoltak be: több alkohol és nagyobb mennyiségű egészségtelen étel fogyott otthon, a lakosság rosszabbul aludt és kevesebbet mozgott. Olaszországban hasonló eredménnyel zárult egy tavalyi kutatás.

ulomunka

Foto:123rf.com

Magyarország sem marad el a nemzetközi átlagtól. A Budapesti és Salgótarjáni Mozgásszervi Magánrendelők közös, nem reprezentatív kutatásából kiderül, a megkérdezettek majdnem felének, 44 %-ának változtak a táplálkozási szokásai, 46%-uk többet főzött az elmúlt évekhez képest, ugyanakkor több mint 38 %-uk többet is nassolt. Minden tizedik személy több alkoholt fogyasztott. A testsúlynövekedéssel a magyaroknak is meggyűlt a baja: minden harmadik személynek nőtt a súlya, a legtöbben 2-5 kg (25%), míg a megkérdezettek 13%-a 6-9 kg pluszsúlyról számolt be. A korlátozások miatt idehaza is csökkent a mozgási hajlandóság, sokan lemondtak a sport örömeiről otthonaik fogságában: a megkérdezettek 63%-a kevesebbet mozgott a vírus kezdete óta és 43%-uk több időt töltött semmittevéssel. Nem véletlen, hogy a fentiek miatt nőtt a mentális- és mozgásszervi panaszok száma: 82% egy éve rosszabbul alszik, 45% érezte magányosnak magát, de csak kevesen kértek bárkitől segítséget (11,6%). A megkérdezettek 65%-a tervezi, hogy a korlátozások feloldásával változtat az életén: több mozgás, utazás, családi- és baráti látogatások, kulturális programok, elhalasztott orvosi vizsgálatok, vagy műtétek szerepelnek a magyarok kívánságlistáján.

Magyarországon, a járványtól függetlenül kicsi a hajlandóság a mozgásra, a Covid-19 ezen pedig tovább rontott. Az otthoni tanulás és munka még azt a lehetőséget is elvette, hogy legalább annyit mozogjanak az emberek, ameddig elmennek az iskolába, vagy a munkahelyre. Az ingerszegény környezet pedig kedélyállapot romlásához és mozgásszegény életmódhoz vezet. Ez azonban egyáltalán nincs jó hatással az ízületekre, amelyeknek szükségük van a rendszeres átmozgatásra. Mozgásszegény, gyakori ülő életmód mellett tartósan nyomás alá helyezzük a térdkalács és combcsont közötti úgynevezett patellofemorális ízületünket, ez pedig a csontok közötti porcok felpuhulásához, majd tartós fájdalomhoz vezethet. Sokan hát és derékfájdalommal találkoznak először, később azonban ez már kisugárzik az alsó végtagokba. A két leggyakoribb panasz, amellyel egyre többen felkeresnek a hát- és a derékfájdalom, illetve a térdízületi bántalmak. A fájdalom elmúlását még kevesebb mozgástól remélik, csakhogy ez egy ördögi kör, ugyanis az ízületeknek mozgásra van szükségük az egészséges működés érdekében” – fogalmazott Dr. Gáspár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus osztályvezető főorvosa.

A szakember azt mondja, elhatározás kérdése, hogy a napi rutinnak ugyanúgy része legyen legalább 15-20 perces mozgás hetente háromszor, mint az étkezés. Ha nincs idő hosszabb sétára, az interneten fellelhető videók segítségével, profi edzők irányításával mozgathatjuk át a testünket. A jó idő érkeztével pedig a séta, vagy a kerékpározás olyan sportolási lehetőségek, amelyek kevésbé terhelik meg az ízületeket.

A krónikus ízületi fájdalmak azt jelzik, hogy életkortól függetlenül megváltozott az ízületi porc állapota. Mindez nem igényel műtéti megoldást, még elegendőek lehetnek táplálékkiegészítők, az évek múltával azonban a porcréteg elvékonyodik, majd elkopik és idővel csak az operáció szüntetheti meg a fájdalmat. Jobb tehát most mozogni, mint évek múltán egy térd-, vagy csípőprotézis műtétre várakozni. Fontos azonban ebben is a fokozatosság elvét követni és minden esetben melegítéssel kezdjünk, majd fordítsunk időt a nyújtásra is” – tette hozzá az ortopéd szakember.

Így hat a COVID a mentális egészségre

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.