Trombózisom volt és ülőmunkát végzek. Dolgozhatok így?

Az ülőmunka számtalan negatív egészségügyi vonzattal bír, hiszen rendszeres mozgás hiányában megnöveli többek között a magasvérnyomás, a 2-es típusú diabetes, valamint az elhízás esélyét. Mindemellett a tartós ülés a vérkeringés romlása miatt fokozza a vérrögképződés rizikóját is, ezért akár mélyvénás trombózist is indukálhat. Ám mi a teendő abban az esetben, ha már megtörtént, a baj? Mikre szükséges ekkor ügyelni? Egyáltalán visszamehet a beteg korábbi munkahelyére dolgozni? A kérdéseket prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolja meg.

Így függ össze az ülőmunka és a trombózis

Az emberek többsége napjainkban ülőmunkát végez, ami nagyban megnöveli a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét. Az ülőmunka azonban számtalan formában létezik, a trombózis szempontjából azt kell figyelembe venni, ami a legveszélyesebb (pl. egy szalagnál ülő elektronikai eszközöket forrasztó egyéb rizikókkal terhelt sokkal rosszabb helyzetben van, mint akinek módja van óránként 5 percre felállni és elmenni.

Ennek oka elsősorban, hogy a tartós mozdulatlanság és az ülés – főleg keresztbetett lábakkal- negatív hatást gyakorol a vénás keringésre, ugyanis az erekben ekkor lelassul a keringés, pangás jön létre (éppen ezért alakulnak ki sok esetben kitüremkedő visszértágulatok). Ez az állapot az alvadási rendszer nagyfokú aktivizálódása miatt fokozza a vérrögképződés esélyét, aminek esélyét tovább növeli az ülőmunkával gyakran együtt járó magasvérnyomás, dehidratáltság, mozgáshiány és túlsúly.

“Az érintett végtag livid elszíneződése, az ödéma, a fájdalom, mind a problémára utaló jellegzetes tünetek, ám olykor előfordulhat, hogy különösebb panaszok nélkül lép fel az állapot. Ennek nagy veszélye, hogy a kialakult vérrög – vagy annak egy-egy része- leszakadhat, és a véráramlás útján a tüdőbe kerülve életveszélyes embóliát okozhat, ami véres köpettel, mellkasi fájdalommal és nehézlégzéssel jár. Fontos, hogy mélyvénás trombózis és tüdőembólia esetén is azonnal mentőt kell hívni, utána pedig megfelelő figyelmet kell fordítani a prevencióra” – figyelmeztet Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont váralvadási specialistája.

Érdemes tudni, hogy a rizikót tovább növeli egy esetleges trombofília (fokozott trombózishajlam), ezért ha az ülőmunkát végző családjában előfordult már trombózis/tüdőembólia, esetleg ha az érintett már átesett a problémán, akkor érdemes vérvétellel megbizonyosodni arról, nincs-e fokozott genetikai hajlama a vérrögképződésre! Ez esetben ugyanis meglehet, hogy antikoaguláns, vagyis véralvadásgátló terápiát szükséges alkalmazni a trombózis elkerülése céljából.

Ülőmunka trombózis után

A második-harmadik trombózis kialakulásának esélyét mind az ülőmunka, mind egy korábbi trombózis megnöveli, ezért sokakban felmerül a kérdés, hogyan tovább, ha egyszer már átesett a problémán. Természetesen nem szükséges a munkahelyváltás, ám bizonyos óvintézkedéseket betartása szükséges! A problémát elsősorban az első trombózis kapcsán véglegesen tönkrement vénabillentyűk okozzák: ezek a leggyakoribb helyei a következő eseménynek.

Prof. Blaskó György elmondása szerint a trombózis után szakorvos által meghatározott ideig véralvadásgátlásra van szükség, melyet akár élete végéig alkalmaznia kell a betegnek! Igen fontos, hogy a régebbi készítményeknél az INR értékét rendszeresen ellenőriztetni kell (2-3 közt kell lennie)! Erre az új típusú antikoagulánsoknál (NOAC) nincs szükség. Amennyiben nincsenek egyéb rizikótényezők (ill. nem mutathatók ki) a beteg 1-2 év múlva elhagyhatja az alvadásgátló kezelést, de ezt minden esetben egyéni rizikófelmérésnek kell megelőznie!

Fontos, hogy az ülőmunkát végzők a hétvégeken tudatosan menjenek el edzésre, mozogjanak, kiránduljanak, a sok gyaloglás valóban jót tesz.

Emellett fontos a kompressziós harisnya viselése is, ami amellett, hogy javítja a vénás keringést – így csökkenti a vér pangását-, enyhíti az esetleges visszértágulatok okozta ödémát és fájdalmat is. Vannak speciális, domború felületű cipők/szandálok, amik szintén jelentősen elősegíthetik az alsó végtag izmainak pumpafunkciója révén a végtagban az egyenletes vénás keringést.

„A kompresszió hatására a felületes vénákat összenyomjuk, ezzel megszüntetjük bennük a keringést, így a mélyvénákban felgyorsul a vénás áramlás, ami csökkenti a súlyos vénás pangást a végtagban és javítja a vérellátását”– magyarázza a szakember.

Ezt a célt hivatott támogatni a láb felpolcolása is, ezért ha munkahelye megengedi, érdemes feltennie lábát, hogy a gravitáció ne nehezítse a vénás keringést!