Ne gyújts rá! – Május 31. a Nemdohányzók Világnapja

Tizenkilenc percenként meghal valaki, ugyanakkor évente négy millióan vesztik életüket a dohányzás következtében. Húsz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Ugyanakkor a cigarettázók környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága.

Ne gyújts rá! A Nemdohányzók világnapja alkalmából a dohányzás veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére hívja fel a lakosság és az orvosok figyelmét a Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. Az áldozatok mintegy 20 százaléka a nők köréből kerül ki, ugyanakkor 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk csaknem 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek. Statisztikai adatok szerint hazánk dobogós helyen áll az uniós országok tekintetében Évente közel 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek közel húsz százalékát teszi ki.

Ugyanakkor megközelítőleg 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. Kétség nem fér hozzá, hogy a nemdohányzók által belélegzett dohányfüst mennyire veszélyes a szervezetre, amely zárt helységben azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. A dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatták, hogy a dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák elfordulása. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, azaz a bölcsőhalál elfordulása.

“Nem csupán a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiktől lesik el a rossz szokást nem beszélve arról, hogy minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt” – hangsúlyozta dr. Kiss Róbert Gábor az MKT elnöke.

dohanyzas

“Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban a dohányzás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25 életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé. A dohányfüst alkotóelemei helyileg és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutva fejtik ki direkt kártékony hatásukat. Azok esetében, akik hódolnak e káros szenvedélynek sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig könnyen vezet szívinfarktushoz. A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúérelzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat” – folytatta gondolatait Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

Nem utolsó sorban figyelembe kell venni, hogy a dohányzás rendkívül költséges, „luxus” tevékenységnek számít. Egy átlagos dohányos tíz év alatt közel 75 ezer darab cigarettát szív el, 10 év alatt napi egy dobozzal számolva, egy dohányos közel négy millió forintot költ cigarettára. Ha nem hódolna ennek a káros szenvedélynek, számos hasznos dolgot megvalósíthatna önmagának vagy családjának.

A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább ezen a napon ne gyújtson rá, s ha teheti, akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.