Mozgatni kell a beteget – Elkerülhető a felfekvés! 2013-01-31 Kórkép Megosztás: Tweet Azok a betegek, akik állapotuk miatt hosszas fekvésre vannak ítélve, sajnos egy másik problémával is szembesülhetnek: a felfekvésekkel. Idős embereknél, akik kénytelenek sokáig feküdni betegségük miatt, vagy balesetek sérültjeinél, akik hosszú ideig fekvő állapotban maradnak, felfekvés is kialakulhat. A felfekvés (decubitus) egy betegség. Komoly bőrelváltozásról van szó, amely a tartós fekvés eredménye – ezek az emberek nem tudnak mozogni, sok esetben öntudatlanok. A felfekvés oka tehát, hogy a test egyes részein a bőrfelületek keringési zavara lép fel, és létrejön a bőrelváltozás. Állandó nyomás, súrlódás, gyűrődés hatására a bőr és a bőr alatti szövetek sérülnek. A probléma gyakori az ágyhoz kötött kórházban fekvő betegeknél. Mindegy, hogy milyen betegségben szenvednek, ha az tartós ágynyugalommal jár. A felfekvés azonban gyakrabban kialakul azoknál, akik nem jutottak elég vitaminhoz, alultápláltak, izzadnak, lázzal vagy vizelettartási problémával küzdenek, mivel a nedvesség kedvez a kórokozók megtelepedésének. Azoknál szintén sűrűbben fordul elő, akik szív- és érrendszeri betegségben, érszűkületben szenvednek, mivel esetükben sérültek a kiserek, és a vérellátás kevésbé megfelelő. Hogy alakul ki a felfekvés? Mivel a nyomás állandó, a kis erek hosszú időre „összepréselődnek”, a vért nem engedik át a hám alatti szövetekhez, a felület emiatt oxigénhiányt szenved és könnyebben összegyűjti a méreganyagokat. Ennek eredményeképpen a sejtek elhalnak, de akár egész szövetrészek is. A felfekvésnek több fokozata van – először csak bőrpír jelentkezik az érintett testterületen. Viszketni kezd, és ha hozzáérünk, fájdalmas. A második stádiumban jelentkeznek a folyadékkal teli hólyagok. A harmadikban már a bőr feketés, szürkés elváltozása figyelhető meg. A negyedik stádium során mélyebb területeket is érint a szövet károsodása – az izmokat, inakat, esetleg a csontokat is. Van olyan beteg, aki nem érzékeli a fájdalmat, mert egyéb állapota vagy betegsége miatt az adott bőrterületen egyébként sem érez semmit. Az orvosok a felfekvés tényét a bőrfelszín állapotából állapítják meg. Főként azokat a területeket kell megvizsgálni, ahol gyakoribb a felfekvés kialakulása, így a derék, a lapocka, csípő, fenék, könyök, sarok területeit. A seb súlyosságát is ki kell deríteni – ezt a mélység szerint állapítják meg, a már felsorolt stádiumok alapján. Hogyan lehet kezelni a felfekvést? A felfekvés kezelése a harmadik stádiumban már elengedhetetlen, nélküle ugyanis a szövetelhalás következik. A kezelés célja, hogy megakadályozzák a sérülés tovább terjedését. A kezeléshez szükséges tudni a beteg egyéb betegségeiről, minden kockázati tényezőről, ami csak fennállhat. Először meg kell szüntetni a nyomást, ami a sérülést okozta – ha a beteg tud mozogni, akkor gyakran kell fekvő pozíciót változtatnia. Ha állapota nem engedi meg, hogy maga mozogjon, mozgatással lehet segíteni,, minél gyakrabban, vagy pedig olyan nyomást csökkentő eszközt kell bevetni, amely az elnyomott bőrterületeket kíméli a fekvéskor. A nyomás csökkentésére rendelkezésre állnak felfekvés elleni matracok, sőt ágyak és alátétek is. A sebeket gyakran kell kötözni, steril, nedves kötéssel. Krémet és sebhintőport nem szabad használni, ugyanis a felfekvés sebek gyógyulásához szükséges a friss levegő. A gyulladás ellen antibiotikumos kezelés is szükséges lehet. Fontos a gyógytorna, a mozgatás, hogy az izmok erősödjenek és javuljon a vérkeringés. Ha otthon kezelik a beteget, az orvossal feltétlenül egyeztetni kell. A felfekvés gyógyítása nem egyszerű – különböző szakterületeken dolgozó orvosoknak együttesen kell foglalkozniuk a beteggel, hiszen szükség van sebészre, bőrgyógyászra, gyógytornászra, rehabilitációval foglalkozó szakorvosra, sőt a háziorvosra is. Ha a sérülés súlyos, az elhalt szövetrészeket műtéti úton el kell távolítani. Ilyenkor a beteg saját bőrét használják az átültetéshez. Megelőzhető a felfekvés? A felfekvés megelőzhető, ha a beteget mozgatják, forgatják, illetve ha élnek a nyomás csökkentésére szolgáló eszközökkel. Fontos az is, hogy megfelelő legyen az étrendje: kapjon elég vitamint, fehérjét, akár táplálék-kiegészítőket is. Ha mozgatják a beteget, azzal javul a vérkeringése, ezért a sebgyógyulás is gyorsul. Gyakori átkötözéssel pedig meg lehet előzni a felülfertőződést. Forrás:
