Még mindig nem elég egészségtudatosak a férfiak, ha a prosztatájukról van szó

Bár az elmúlt néhány évben javult a helyzet, a férfiak többsége továbbra sem foglalkozik megfelelő mértékben az egészségével. Ez különösen igaz, ha az urológussal való találkozásról van szó.

A magyar férfiak nehezen veszik rá magukat, hogy rendszeresen járjanak szűrővizsgálatra, elmenjenek orvoshoz és nyíltan beszéljenek kínosnak vélt intim panaszaikról. Ezt támasztják alá az európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2019¬-es adatai, melyek szerint a 65 éves férfiak 39 százaléka soha nem volt még prosztatavizsgálaton, holott hazánkban évente több mint négyezer prosztatadaganattal küzdő beteget regisztrálnak. A keringési rendszer betegségei mellett a daganatos megbetegedések vezetik a magyar halálozási statisztikákat.  Ezért a korai felismerést és kezelést lehetővé tevő szűrővizsgálatoknak óriási jelentőségük van a megelőzésben, hiszen így a férfibetegségek is hatékonyabban gyógyíthatók. 

„A legtöbb férfi ódzkodik az orvosi vizsgálatoktól, főleg, ha nincs különösebb panaszuk, vagy ha kényes területeket érint a probléma. Sok esetben csak akkor kerülnek szakorvoshoz, amikor már komoly fájdalmaik vannak, ez pedig egy súlyos betegség előrehaladottabb stádiumát is jelentheti. Éppen ezért a férfiaknak fontos tisztában lenniük azzal, hogy bizonyos betegségek, mint például a prosztatarák – amely a második leggyakoribb tumoros megbetegedés a férfiak körében – kezdetben akár tünetmentesek is lehetnek. Így ezeket csak rendszeres szűrővizsgálattal lehet kiszűrni, amely minden 45 év fölötti férfinak évente egyszer javasolt” – mondta Dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus, robotsebész szakorvosa.

A leggyakoribb „férfipanaszok”

A férfiak több olyan tünetet is tapasztalhatnak, amelyek önmagukban ugyan kellemetlenek, de sokáig figyelmen kívül hagyhatók, tolerálhatók. Azonban semmi esetre sem szabad elbagatellizálni ezeket a jeleket, mert sokkal súlyosabb elváltozásra is utalhatnak, például vizelettartási problémákra vagy merevedési zavarra.

A vizelési panaszok hátterében jellemzően prosztataproblémák állnak, egyben azok legelső tünete lehet a gyakori, sürgető vizelési inger, nehezen kiüríthető hólyag, esetleg vizeletcsepegés. A prosztata ugyanis mintegy körbeveszi a húgycsövet, így elváltozás esetén akadályozhatja a vizelet kiürülését. Fiatalon inkább heveny, később krónikus prosztatagyulladás fordul elő, időskorban pedig a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, illetve daganata jellemző.

  • Prosztatagyulladás: bármely életkorban előfordulhat, okozhatja bakteriális fertőzés vagy gyulladásos góc. Tünetei lehetnek a fájdalmas vizelés, csípő, égő érzés, hidegrázás, láz, véres vagy gennyes vizelet. A hosszabb ideje fennálló, úgynevezett krónikus prosztatagyulladásnál a tünetek enyhébbek és lassabban alakulnak ki, viszont deréktáji fájdalmak és potenciazavarok is jelentkezhetnek.
  • Jóindulatú prosztatamegnagyobbodás: a betegség leggyakoribb tünete a vizelési nehézség. A prosztata tömege megnő, idősebb korra a kiinduló méretének akár a többszöröse is lehet, így gátolja a vizelet húgycsövön keresztül történő akadálymentes áramlását. Mivel a prosztata jóindulatú megnagyobbodása miatt nem képes megfelelően kiürülni a vizelet, ezért bakteriális fertőzés és húgyúti gyulladás is kialakulhat. 
  • Prosztatarák: a prosztatadaganat az 50 év feletti férfiak mintegy hatodánál fordul elő. Kialakulásának kockázatát növelheti az örökölt családi hajlam, a korábban lezajlott ivarszervi betegségek és a káros szenvedélyek. A betegség korai szakaszában tünetmentes, illetve nagyon hasonlít más prosztatagondok okozta panaszokra, ezért csak szakorvosi vizsgálattal diagnosztizálható. Ha idejében felismerik, a prosztatarák jól kezelhető, és csak minimális hosszú távú következményekkel jár. 

Fotó: 123rf.com

Hogyan zajlik a prosztatavizsgálat és rákszűrés?

A szűrővizsgálat egy általános információgyűjtéssel indul, mely során az urológus felméri a rizikófaktorokat. Ilyen lehet például, ha apai ágon már volt prosztatarákos a családban, ez esetben 40 éves kor előtt is célszerű a rákszűrés elvégzése.

A beszélgetés után következik a fizikai vizsgálat. A legjobb, ha nem teljesen üres hólyaggal érkezik az ember, hiszen ez megkönnyíti az egyéb területek (pl. húgyhólyag) ellenőrzését is, de nem szükséges éhgyomorral érkezni. A végbélen keresztüli prosztataletapintás akár oldalfekvő, akár előre dőlt pozícióban történhet. Ez pár másodperces, enyhén kellemetlen vizsgálat, de életmentő lehet, hiszen a terület letapogatása akár veszélyes végbélelváltozásokra is fényt deríthet. Ezt követően vizeletmintára van szükség. További vizsgálóeljárások panaszoktól függően a laborvizsgálat, ultrahangos vizsgálat (alapesetben hasi ultrahang), szövettani mintavétel, más képalkotó eljárások. A rákszűrés esetében a PSA-szint (prosztata specifikus antigén) vérből való meghatározása is ide tartozik. 

A prosztatarák-szűrésre használt további labor-módszer a PCA3 (Prostate Cancer Gene 3, korábban DD3) teszt. Ez egy olyan molekuláris biológiai módszer, amely az eddigieknél kifinomultabb eszközt nyújt a prosztatarák előrejelzésére, és segíthet számos gyakorlati klinikai probléma megoldásában. A teszt a teljes vizeletben mutatja ki a PCA-3 mRNS jelenlétét, pozitív prediktív értéke pedig a prosztatarák-diagnosztikában közel kétszer akkora, mint a szérum PSA-é. Amennyiben prosztatarák igazolódik, további vizsgálatok során elkészül a pontos stádiumbeosztás, mely meghatározza a kezelést módját.

November a férfiegészség hónapja, ezért a Budai Egészségközpont kedvezményes szűrővizsgálatokkal támogatja férfi pácienseit.  

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.