Szorítás a mellkasban? A stressz megkettőzheti a szívbetegségek rizikóját

A krónikus stressz komolyan veszélyezteti a szív-érrendszer egészségét. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra az élethelyzetekre és tünetekre hívta fel a figyelmet, amikor fontos lehet a kivizsgálás.

A stressz lassan betegíthet

A mindennapi stressz olyan faktor, amely alól szinte lehetetlen kivonódni, de tudnunk kell, hogy ez az állandósult jelenség lassan, szinte alattomosan megbetegíthet. Ugyanis nem csak a magas vérnyomás kialakulásához járul hozzá (olyan további betegségek mellett, mint például az asztma, a gyomorfekély vagy az irritábilis bél szindróma), de sokszor a stresszre adott reakcióink maguk a rizikófaktorok. Az American Heart Association szerint ugyanis a stressz sokszor olyan rossz „megoldásokat” eredményez, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy éppen a stressz evés. Ezek pedig köztudottan emelik a vérnyomást és károsítják az érfalakat.

Fotó: 123rf.com

Az életmódunk óriási rizikófaktor lehet

A szívbetegségekhez vezető út egyénenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A nem befolyásolható rizikófaktorok (a genetika, a kor és a nem), valamint a befolyásolható tényezők (pl. magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorértékek) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A betegség kialakulásának esélyeit a „stresszoldó” dohányzás pedig megsokszorozza. Közismert, hogy a dohányosoknak jóval nagyobb az esélye szívkoszorúér-betegségre, mint a nem dohányzóknak. Akiknél pedig már kialakult ez a betegség, tudniuk kell, hogy a cigarettázás önálló rizikófaktora a náluk esetlegesen bekövetkező hirtelen szívhalálnak. Az aktív dohányzás önmagában 50 %-kal emeli az érbetegség rizikóját, sőt még a passzív dohányosoknak is 30 %-kal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és ez a kockázatnövelő hatás a stroke-ra is vonatkozik.
A folyamat természetesen nem pillanatok alatt következik be, azonban kezeletlenül, elhanyagolt esetekben évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust, vagy agyvérzést okozhat. Látni kell, hogy a rizikófaktorok hatása nem is csak összeadódik, de megtöbbszöröződik, például 2 fontos rizikófaktornál négyszeres az esély a szívinfarktusra, 3 fontos rizikótényező jelenléte esetén pedig már tízszeres az infarktus bekövetkezésének esélye. Mivel a befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás mellett, orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes a szervezet aktuális állapotát különböző szűrővizsgálatokkal felmérni.

Addig kell tenni valamit, amíg nem késő

A stresszes életet élőknek elsősorban érdemes megkeresniük a számukra elfogadható stresszlevezető módszert, akár csoportos tréning keretében. Ezen kívül figyelniük kell a gyanús tünetekre, mint például a mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Ezek hiányában is ajánlott évente-kétévente néhány vizsgálattalfeltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Meglehetősen pontos képet kaphatunk a szív-érrendszerről, ha a kardiológiai viziten túl elvégeztetünk egy nagylabor vizsgálatot, egy arteriográfos vizsgálatot az erek állapotának feltérképezésére és egy szívfrekvencia-variabilitás felmérést is. Idejében felfedezve pedig akár komoly betegségeket, szívinfarktust, stroke-ot is megelőzhetünk.  

Forrás: Kardioközpont


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.