Kislány vagy kisfiú vagyok?

Az, hogy egy kisgyerek viselkedése nem felel meg a társadalom által elvárt nemi szerepeknek – például egy kardozó vagy autózó kislányé, vagy éppen egy babázó kisfiúé.

A Pediatrics című szaklap tudósítása szerint, a tizenéves fiúk 13, a lányok 26 százaléka számolt be arról, hogy kisgyerekként voltak a másik nemre jellemző viselkedésjegyei, sőt a fiúk 2-5, míg a lányok 15-16 százaléka azt is elárulta, hogy időnként szeretett volna a másik nemhez tartozni. Ugyan mindez még semmit nem vetít előre a gyerekek későbbi nemi irányultságáról, a fenti lapban megjelent egyik tanulmányból az kiderült, hogy azok közül, akiknél legerősebb mértékben jelentkezett a másik nemre jellemző viselkedés, csupán hatvan százalék vallotta később, 19 és 27 éves kora között, heteroszexuálisnak magát.

 

gyermek34

Emellett szintén a Pediatrics című folyóirat közölte le azt a tanulmányt is, melyből kiderült, hogy azok a gyerekek, akik szívesebben tartoznának az ellenkező nemhez, jóval gyakrabban élnek át pszichológiai gyötrelmeket, és nagyobb eséllyel vannak annak is kitéve, hogy kárt tesznek önmagukban.

A fenti adatok fényében a szakértők azt tanácsolják, hogy azokat a gyerekeket, akik folyamatosan rosszul érzik magukat a saját nemük szerepében, minél előbb vigyék el a szüleik szakemberhez, ahol akár hormonális segítséget is kaphatnak a gondjukra. A legtöbben ugyanis, mire megfelelő kezekbe kerülnek, már bőven a pubertáskorban járnak, amikor a külső nemi jegyeik már láthatóvá váltak, és ilyen esetekben már jóval kisebb hatékonysággal lehet bevetni bármiféle hormonkezelést.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.