Hajjaj, csomókban hullik a haj!

A hajhullás természetes jelenség – egy bizonyos szintig legalábbis, sőt, bizonyos évszakokban még fokozódhat is -, érthető módon azonban senki nem örül neki.

A hajhullás szó valószínűleg mindenkiben negatív érzést kelt, hiszen egy olyan problémáról beszélünk, amely nagyon is szembetűnő és kellemetlen, sokan pedig egyenesen pánikba esnek, ha párnájukon vagy a fésűn jóval több hajszálat találnak, mint szoktak. 

A pánikroham helyett jobb, ha körbenézel, mit is tehetsz. Mi utánanéztünk, milyen okok állhatnak a hajhullás hátterében, ebben Dr. Siklós Krisztina, a Dr. Rose Magánkórház bőrgyógyásza volt segítségünkre.

Haj élet…

Korábban tévesen úgy gondolták, hogy a hajhullás (hajritkulás, kopaszodás) kizárólag férfiakat érintő probléma, a hajhullást elszenvedők 40%- a azonban nő. Mindkét nem esetében a hajvesztés az önbecsülésre és érzelmi stabilitásra is rendkívül negatív hatású lehet.

„Ahhoz, hogy a hajhullás mechanizmusát megértsük, fontos ismernünk a haj életciklusát kezdi Siklós doktornő. “A fejbőr 100.000-150.000 szőrtüszőjének 95%-a mindenkor növekvő (anagén) fázisban van, amely átlagosan 1000 napig tart. A maradék nyugalmi (telogén) fázisban van, átlagosan 100 napig; ezt követően a hajszál spontán kihullik. Létezik viszont egy rövid köztes állapot (katagén), mely kb. 10 napig tart.”

Átlagosan napi 50-80 hajszálunk hullik ki, heti egyszeri hajmosás mellett akár egyszerre több száz is. Amit mindennap a környezetünkben – zuhanyzóban, ruházaton – látunk, azok telogén hajszálak. Időnként azonban látszólag napi 50-80-nál több hajszál is kihullik. Amikor a hajhullás tartósan és jelentősen intenzívebb az átlagosnál, a fejbőr bizony láthatóvá válhat.  A hajsűrűség az életkorral változik, nagyon idős korban azonban a haj jelentős megritkulására kell számítani– tudhatjuk meg a bőrgyógyásztól.

Sokféle lehet

A hajhullást (más néven alopéciát) kóroki tényezők és klinikai megjelenés alapján számtalan csoportra oszthatjuk: beszélhetünk diffúz hajhullásról (amikor a haj egyenletesen ritkul meg), foltos hajhullásról (ún. alopécia areata), traumás hajhullásról (pl. gyermekeknél a haj csavargatása okozta ún. trichotillomania), de lehet androgén vagy férfi-típusú hajhullás (ez a leggyakoribb), heges hajhullás (mely súlyos autoimmun betegségek egyik tünete lehet), és még sorolhatnánk.

A férfi- típusú (ún. androgén) alopécia mellett a másik két leggyakoribb fajta a diffúz hajhullás és az alopécia areata. A diffúz hajhullásnak egy sor nehezen megfogható oka van, ezért sokszor ez a fajta hajhullás a legnehezebben diagnosztizálható. Utóbbi egy klinikailag egyértelmű kórkép, de oka az orvostudomány jelenlegi állása alapján sajnos ismeretlen.

Szülés után sem ismeretlen fogalom

A szülés utáni hajhullás a legtöbb nőt nem éri váratlanul. Szülést követően 2- 4 hónappal kezdődik, és pár hónap alatt spontán megszűnik.  Általában úgy vélik, hogy a terhesség alatti magas ösztrogénszint felelős az anagén fázis meghosszabbodásáért, és a hajnövekedés szinkronizálódásáért. Az ösztrogénszint csökkenése az ilyenkor fellépő jelentős arányú telogén fázisba kerülésért felel.

Önkéntes kopaszság?
Hajkoronánk nyári leborotválása egyfajta divatkövetés, több sztár választása, gondoljunk csak Andre Agassira vagy Sinead O’ Conorra, akik így lettek világhíresek.
Tévhit azonban, hogy a gyakoribb borotválással erősebb és dúsabb lesz hajunk. Ez csak gyerekek esetében igaz, akiknél a tizenéves kor végéig egyébként is erősebb és vastagabb a hajuk, s csak utána kezd megváltozni a haj szerkezete.

Lehetséges okok – Mikor forduljunk orvoshoz?

A hormonális tényezők közül legismertebb a pajzsmirigy túl-, illetve alulműködéséhez társuló hajhullás, de ilyenkor a hormonváltozás egyéb tüneteket (pl. súlyvesztés vagy súlygyarapodás) is okoz. A kísérő hajhullás rendszerint megszűnik, amikor a hormonegyensúly helyreáll. A pajzsmirigyhormon-szint és a hajhullás mértéke közötti pontos összefüggés nem ismeretes.

Ahogy már írtunk róla, a természetes hajhullás normális, nincs ok a pánikra, de ha rendellenes, kóros mennyiségű hajvesztést észlelünk, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnunk. „Az orvos ilyenkor részletesen kikérdezi a beteget (a családban volt-e hasonló vagy komolyabb betegség, fogyás, gyógyszerszedés, stressz, stb. a közelmúltban), megtekinti a hajas fejbőrt, speciális csipesz segítségével több (40- 50) hajszálat húz ki, melyeket ezt követősen fénymikroszkóppal megvizsgál, esetleg a fejbőrből szövettani vizsgálat céljából mintát vesz, és laboratóriumi vizsgálatokat (hormonszint meghatározás, szérum vas-, cinkszint meghatározás) végez. A hajhullás igazából csak akkor kezelhető hatékonyan, ha a hátterében álló okot megtaláljuk, és orvosolni tudjuk” – fejti ki a dr. Siklós Krisztina.

Forrs: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.