A bizonytalanság rombolja a mentális egészséget – a fiatalokra hat a legpusztítóbban

A 2020-as évekkel megváltoztathatatlanul beköszöntött életünkbe a bizonytalanság kora, a világjárvány után háborús veszélyhelyzettel, energiaválsággal és a fenyegető inflációval is szembe kell néznünk.

Mindez a felnőttek számára is óriási lelki próbatételt jelent, azonban a gyerekek mentális egészségére még pusztítóbb hatással lehet, ha elvesznek a kapaszkodók a mindennapokból és kiszámíthatatlanná válik a jövő. Vannak azonban olyan fiatalok, akik számára ez nem új helyzet: hazánkban közel 23 ezer gyermek él állami gondozásban, akiknek még nagyobb kihívást jelent megtalálni helyüket a folyton változó világban.

depresszio

foto: pixabay.com

Hogyan segíthetjük a következő generációt a bizonytalanság feldolgozásában, különösen, ha stabil családi háttér nélkül kell nevelkedniük?

Habár a koronavírus-járvány jelentős hatással volt a legtöbbünk mindennapjaira, a betegséggel járó akár hosszabb távú testi tünetek mellett egyre nyilvánvalóbb jelei vannak a maradandó lelki következményeknek is – különösen a sérülékenyebb fiatal korosztály körében. Az Unicef és a Publicus pedagógusok és gyermekpszichológusok megkérdezésével készült felmérése szerint leginkább a szorongásos és kényszeres tünetek erősödtek fel a pandémia miatt, miközben megnőtt a depressziós kamaszok száma, illetve az ehhez kapcsolódó öngyilkossági kísérletek előfordulása is. Mindehhez az is hozzájárult, hogy a járvány kezdetén még kevésbé épültek ki a lelki segítségnyújtás csatornái, majd a lezárások feloldása után tömegével jelentek meg a gyerekek az ellátórendszerben. A kutatásban részt vevő szakemberek hangsúlyozták: a hátrányos, rossz és instabil családi háttérrel rendelkező fiatalok kerültek – még a korábbiaknál is – kiszolgáltatottabb helyzetbe.

Vajon pontosan hogyan hat a krónikus bizonytalanság a gyermekek mentális egészségére és jövőbeli kilátásaira?

Fontos felismerni az intő jeleket – de mi a helyzet, ha hiányoznak a biztos pontok?

Habár továbbra is gyakran hiszik azt a felnőttek, hogy a világban zajló eseményeket, kríziseket a gyerekek könnyedén átvészelik, a tapasztalatok szerint nagyon is foglalkoztatják őket a jövőjüket befolyásoló történések. Ráadásul a háborús konfliktusok vagy éppen a gazdasági nehézségek mellett számos olyan kihívás válik egyre égetőbbé napjainkban, melyekkel a korábbi generációknak nem kellett megküzdeniük, mint például a globális járványok vagy éppen a klímaváltozás – ezekkel kapcsolatban tehát maguk a felnőttek sem tudnak stabil kapaszkodókat és megküzdési stratégiákat nyújtani.

Miről ismerhetjük fel, ha egy gyermeket az átlagosnál jobban megvisel a bizonytalanság? Elsősorban hangulatzavarok, ingerlékenység, adott esetben alvászavarok, kedvtelenség vagy enyhe depresszió jelei mutatkozhatnak meg a fiatalokon, de az is figyelmeztető jel lehet, ha hirtelen megváltozik a viselkedésük, esetleg észrevesszük, hogy a kelleténél jobban érdeklődnek bizonyos témák, például a háborús események vagy a felmelegedés hatásai iránt.

„Talán a legfontosabb, amit tehetünk ilyenkor, ha foglalkozunk a problémával, sokat beszélgetünk a gyerekekkel, és megpróbáljuk felmérni, mitől félnek pontosan, a szorongás ugyanis sok esetben az információhiányból fakad. Ha azonban úgy látjuk, nem tudunk hatékonyan segíteni, természetesen érdemes szakemberhez fordulni. Éppen ez az a biztonsági háló, ami általában fájóan hiányzik az állami gondozásba helyezett fiatalok életéből: több tízezer gyermek él otthonokban Magyarországon, az ő mindennapjaiknak pedig jól ismert kísérője a bizonytalanság. Sokan nem tudják, mikor térhetnek vissza a családjukhoz (ha egyáltalán visszatérhetnek), miközben idegen környezetben kell helytállniuk, új szabályoknak kell megfelelniük. Az ő körülményeiket ráadásul még inkább megbolygatta a járványhelyzet is, hiszen látogatási tilalom volt az intézményekben, a távoktatásokhoz szükséges eszközök pedig nem feltétlenül álltak a rendelkezésükre – vagyis a hátrányos helyzetből még hátrányosabb lett” – magyarázza Labancz Dániel, klinikai szakpszichológus.

depresszió, öngyilkosság

Fotó: 123rf.com

Nincsenek egyedül: idén is együtt táborozhatnak a gyermekotthonok lakói

A fentiekből is világosan látszik, hogy az állami gondozásban élő fiatalok számára még lényegesebb, hogy alkalmuk legyen megélni olyan érzéseket, melyek a stabil családi háttérrel rendelkezők számára megszokottak: a felhőtlenséget és gondtalanságot, a biztonságos kapcsolódás élményét. A probléma fontosságát felismerve a Generali a Biztonságért Alapítvány idén is közös táborozásra invitálja a gyermekotthonok lakóit a Mosolyvadász program keretében. Ennek köszönhetően 2022-ben összesen 85, az ország különböző részein állami gondozásban élő fiatal találkozhat egymással támogató közegben, és tapasztalhatja meg a kis- és nagycsoportos foglalkozások, készségfejlesztő játékok segítségével, hogy egyáltalán nincs egyedül. Sok érintett gyerek számára ez az egyetlen lehetőség, hogy új tájakat fedezzen fel – idén Horányt és július végén Visegrádot – és találkozhasson sorstársaival, az élménypedagógia eszközeivel pedig fejleszthetik önértékelésüket és olyan gondolatokat is megoszthatnak a hozzáértő nevelőkkel, melyekről korábban nem mertek beszélni.

Nők, aki étellel kezelték szorongásukat és depressziójukat. Lássuk, mit ettek!

„Amellett, hogy az otthonokban lakók új élményeket szerezhetnek egy nagyobb közösség tagjaiként, fontos útravalókat szeretnénk átadni a néhány nap során. Mindenekelőtt tudatosítanunk kell bennük, hogy nem azért kerültek gondozásba, mert rosszak, fel kell ismertetnünk velük vitathatatlan értékeiket. Célunk az is, hogy a foglalkozások végére megértsék, hogy igenis van behatásuk a saját életükre, és bármilyen kilátástalan is a helyzet, a jól meghozott döntésekkel van kontrolljuk jövőjük felett. Ahogy telnek a napok, érezhetően csökken a táborlakókban a feszültség, kevesebb az odamondogatás és jóval több a nevetés” magyarázza Barnai Árpád, a programban közreműködő Élményakadémia szakmai vezetője. „A Mosolyvadász programmal már több mint 10 éve támogatjuk a gyermekotthonokat, hiszen világosan látszik a társadalmi szükség ezen a területen. A felnövő generációktól is nagyban függ közös sorsunk alakulása, így szeretnénk támogatni ezeket a fiatalokat abban, hogy lássák, felnőve ugyanolyan hasznos tagjai lehetnek a közösségnek, mint a biztos családi háttérrel rendelkezők” – teszi hozzá Horváth Gergely, a Generali a Biztonságért Alapítvány kuratóriumának tagja.

Forrás: Napidoktor.hu