Tökéletes gyümölcsök a lombikból

Tízezer növényt nevelnek jelenleg is lombikban az ország egyik neves mikroszaporító laborjában. A NAIK szakmai műhelyében zajló munkálatokról kevesen tudnak, pedig áldozatos munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon génmódosítás nélkül magasabb minőségű, még zamatosabb, nagyobb gyümölcsök teremjenek, amelyek különböző betegségekkel szemben is rezisztensek. A Kutatóközpont munkatársai sikeresnek vélik a 2014-es évet, noha a növénynemesítés évtizedekben mérhető folyamat.

Két-háromezer magot kapnak évente a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kutató Állomásának Mikroszaporító Laboratóriumának munkatársai kollégáiktól a poszméhes beporzást követően, hogy egy speciális ún. „embriómentő” eljárással segítsék a nemesítési munkákat.

„A még éretlen magokból, feltörve azokat, steril körülmények között kipreparáljuk a még fejletlen embriókat, amelyeket azután speciális táptalajon petri-csészékben, kémcsövekben több hónap alatt kis magoncokká nevelünk. Ezeket az egyedi klónokat utána felszaporítjuk a lombikokban, majd cserepekbe történő kiültetés után átadjuk a nemesítőknek további értékelésre. Enélkül a laboratóriumi módszer nélkül nem lenne eredményes a korai érésű fajták nemesítése” – mondta Dr. Preininger Éva laborvezető, aki azt is hozzátette, hogy a Kutatóintézet egyik fő profilja a cseresznye és meggy nemesítése, azon belül is a korai érésű fajták létrehozása. Ezért a nemesítők évről-évre számtalan kombinációban hoznak létre keresztezéseket. A korai fajtákkal viszont az a gond, hogy a magjuk nem csírázik ki, tehát a keresztezés eredményéből nem nevelhetők fel növények, ezért van szükség a labor munkájára.

shutterstock_104805530

A petri-csészében és lombikban való nemesítés mellett több ezer apró fát nevelnek és szaporítanak a kutatók a laboratóriumban, amelynek fő specialitása a fás növények, elsősorban gyümölcs- és erdészeti fajok mikroszaporítása. Ennek során egész évben nagy mennyiségben szaporítják fel a néhány cm-es kis növényeket. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy adott idő alatt sokkal több növényt lehet így szaporítani, mint az ismert, hagyományos szabadföldi és üvegházi szaporítási módokkal. Továbbá a szaporítás a laborban egész évben folyamatosan történik, nincs évszakokhoz, vegetációs időszakhoz kötve.

Hazánk egyik legnevesebb mikroszaporító laborjának harmadik tevékenysége a vírusmentes szaporítóanyag előállítása, amely államilag előírt feladat. A régi, hőkezeléses eljárást kombinálják a modernebb ún. merisztématenyésztéssel. Ennek lényege, hogy a növényekről hőkezelés után mikroszkóp segítéségével levágják a maximum 1 mm-nyi hajtáscsúcsukat, majd ezeket a parányi növényi darabokat lombikokban, mesterséges táptalajon hónapok alatt növényekké nevelik.

A Kutatóintézet munkatársai az év minden napján azon fáradoznak, hogy mind zamatosabb, nagyobb, betegségekkel szemben ellenállóbb, magas minőségű, nem génmódosított magyar gyümölcsök kerüljenek a piacokra, boltok polcaira.

Forrás: