Lift vagy lépcső?

Egy tanulmány szerint rossz indok, ha valaki azt állítja, hogy azért nem megy lépcsőn, mert szorítja az idő. Egy kanadai kórház kutatói kimutatták, hogy amikor rávették az orvosokat, hogy lift helyett használják a lépcsőt, ezzel mindegyikük átlagosan 15 percet spórolt meg a teljes munkaidő alatt.

A Canadian Medical Association Journal szaklapban megjelent tanulmány szerint a lépcső azért volt hatékonyabb, mert a liftre való várakozás ideje kiesett. A szakértők általában mindenkinek azt javasolják, hogy próbáljanak spontán testmozgást csempészni a hétköznapjaikba, például azzal, hogy távolabb parkolnak le az úti céljuktól, vagy lift helyett lépcsőznek. A tanulmány vezető szerzője, Dr. Thomas Wilson szerint azonban az emberek többsége megszokásból azonnal a liftajtóhoz megy, és azt azzal indokolják, hogy sietniük kell.

Wilson és munkatársai ezért négy orvost kértek fel a saskatooni Királyi Egyetemi Kórházban, hogy teszteljék elméletüket. Az orvosok 14 különböző utat tettek meg a lépcsőn, majd ugyanezeket az útvonalakat lifttel. Kiderült, hogy lépcsőzéssel sokkal gyorsabbak voltak, mint lifttel. A kutatók úgy vélik, eredményeik valószínűleg más, hasonló méretű kórházakra is alkalmazhatók. Természetesen nem mindenki dolgozik kórházban. Egy irodai alkalmazott például sokkal kevesebbet közlekedik az emeletek között, és valószínűleg a liftnél is sokkal rövidebb ideig kell várakoznia, ezért nem biztos, hogy lépcsőzéssel egy nap 15 percet takaríthat meg. Wilson szerint azonban ettől függetlenül is érdemes a lépcsőt választani.

Dr. Philippe Meyer, a genfi Egyetemi Kórház kardiológusa is egyetért azzal, hogy az időmegtakarítás motiválhatja azokat a dolgozókat, akiknek néhány emeletet kell lépcsőzniük. A szakember szerint egy 3-4 emeletes épületben valóban időt lehet megtakarítani a lépcsőzéssel, de ha valaki az Empire State Buildingben dolgozik, nem valószínű.

 

A lépcsőzés egészségügyi hatásairól nem sok kutatás készült.

Egy tavaly közzétett tanulmányban azonban Meyer arról számolt be, hogy amikor lépcsőzésre ösztönözte a kórház ülőmunkát végző alkalmazottait, kézzelfogható eredményt tapasztaltak. 12 hét után az alkalmazottak a kampány előtti átlag 4,5 emelet helyett közel 21 emeletet lépcsőztek naponta, és ezzel a derékbőség, a testzsír, a vérnyomás és a rossz LDL koleszterin szintjének enyhe csökkenése járt. Ehhez azonban Meyer szerint naponta körülbelül 20 emeletnyi lépcsőzés kellett, ezért ha valaki a lépcsőt választja, amikor az irodába ér, próbáljon ezen kívül valami más testmozgást is kitalálni magának.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.