Inzulinrezisztencia a gyümölcsszezonban – Mit szabad és mit nem?

Nyáron a legtöbben inkább a lédús, hűsítő gyümölcsöket kívánjuk a nehezebb, zsírosabb ételek helyett, és nem ritka, amikor ebédre is egy finom gyümölcsleves kerül az asztalra. De inzulinrezisztencia esetén vajon miként illeszthető bele ez a diétába?

A túl sok gyümölcs nem fogja túlságosan is megemelni a vércukorszintet? A kérdéseket Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa válaszolja meg.

Gyümölcs- barát vagy ellenség?

A gyümölcsök köztudottan számos pozitív hatással vannak a szervezetre, és az ajánlások szerint fontos, hogy minden nap minimum 400-500 gramm zöldség/gyümölcs kerüljön a tányérra az egészség megőrzése érdekében. Azonban, azt nem árt tudni, hogy a gyümölcsök között vannak olyanok, mint pl. a szőlő, banán, füge, datolya, aszalt gyümölcsök, melyek magasabb szénhidráttartalmuk miatt jelentősebben megnövelik vércukor-és az inzulinszintet, így ezek túlzott fogyasztása nem javasolt inzulinrezisztencia/cukorbetegség esetén.

Nem mindegy mikor és mennyit fogyaszt belőlük

Nyáron a sok szezonális finomság csábítása ellenére is nagyon fontos ügyelni a gyümölcsök megfelelő napszakban való fogyasztására. Legideálisabb uzsonna idejében, akár önmagában fogyasztani, de lassan felszívódó szénhidráttal elfogyasztva lehet a tízórai része, vagy beilleszthető az ebéd mellé is. Ezen kívül fontos észben tartani, hogy egyszerre 200 g-nál nem javasolt többet bevinni belőlük, ami kb. 8-10 szem közepes méretű epret (1 maréknyi), kb. 40 szem cseresznyét (2 maréknyi), 1 nagyobb vagy 2 kisebb őszibarackot/nektarint és kb. 4 közepes méretű sárgabarackot jelent.

Fotó: 123rf.com

Frissítő smoothie-k, gyümölcslevesek

“Nyáron sokan előszeretettel fogyasztják a smoothie-t vagyis a gyümölcsturmixot. Cukorbetegként/ inzulinrezisztensként sem kell lemondani róla, de néhány dolgot mindenképp be kell tartaniuk fogyasztásakor. Egyik fontos eleme, hogy az alapvetően nagyon gyorsan felszívódó gyümölcsturmixot lassabban felszívódóvá kell tenni, amit el lehet érni azzal, ha tejszínnel, kókuszkrémmel, olajos magvakkal, chia maggal, útifűmaghéjjal vagy korpával készítjük el. Semmiképp se a reggeli mellé kerüljön az asztalra, hanem inkább tízórai, uzsonna idejében, belekalkulálva a szénhidráttartalmát a napi mennyiségbe” – javasolja Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.

Hasonlóan a smoothie-hoz, a frissítő gyümölcslevesek is beilleszthetőek az étrendbe ebéd részeként, szénhidráttartalmával számolva. A levesek sűrítésére érdemes valamilyen magas rosttartalmú alapanyagot, mint pl. útifűmaghéjat használni. Természetesen ezeket a legjobb nyersen, főzés nélkül elkészíteni, hiszen a hő hatására a gyümölcsök veszítenek értékes vitamin és ásványi anyag tartalmukból.

Mit ér a nyár görögdinnye nélkül?

“Ahogy már említettük, gyümölcsökre mindenkinek szükségük van, legyen az illető egészséges, inzulinrezisztens vagy esetleg cukorbeteg. Csupán oda kell figyelni, mikor, mit és mennyit fogyasztunk. Jó hír, hogy szénhidráttartalmával gondosan számolva, uzsonna részeként, adott esetben lassú szénhidráttal fogyasztva, a nyár egyik kedvenc gyümölcse, a görögdinnye is beilleszthető időnként a cukorbetegek/inzulinrezisztensek étrendjébe” – árulta el Sárga Diána, dietetikus, így a tévhitekkel ellentétben olykor ez is az asztalra kerülhet.

Forrás: https://napidoktor.hu/index