Milyen betegségektől véd meg az ötkomponensű védőoltás?

Sokat hallani mostanában az ötkomponensű védőoltásról, kiváltképp azért, mert az ÁNTSZ bejelentette, hogy más oltások helyettesíthetik az átmeneti hiány miatt. Láttuk, pontosan milyen betegségek ellen véd az oltás!

Haemophilus influenzae b (Hib)

Cseppfertőzéssel terjedő baktérium, mely főleg az 5 éven aluliak körében okoz súlyos, az életet is veszélyeztető betegségeket: gennyes agyhártyagyulladást, a gégefő gyulladását (epiglottitis) és véráramfertőzést (sepsis). 1998 óta oltják a csecsemőket a betegség ellen.

Járványos gyermekbénulás – Poliomyelitis anterior acuta

Okozója a poliovírus, amely főként széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén, kisebb mértékben a légúti váladék útján, a szájon keresztül jut a szervezetbe. A poliovírust a tünetmentes vagy beteg ürítő terjeszti. A fertőzés legtöbbször tünetmentesen zajlik, de ritkán súlyos bénulást okoz. Ha a légzőizmokat is érinti a betegség, tartós gépi lélegeztetésre szorulhat a beteg és a halálozás is gyakori.  Magyarországon az oltás bevezetése előtt évente 2000 megbetegedést jelentettek, a fertőzöttek 2%-a meghalt. 1954-ben, 1957-ben majd 1959-ben is nagy járvány alakult ki. 1959-ben a járvány közepén vezették be az oltásokat, mellyel sikerült megállítani terjedését. 2006 óta csak elölt vírusokat tartalmazó oltóanyagokkal történnek a védőoltások hazánkban.

Merevgörzs – Tetanus

Baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe és ott mérget (toxint) termel. Fertőzésveszélyt jelent az állati harapás, az égés, a vágott vagy szúrt seb is. A tetanusz toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték. Hazánkban 1951-ben még közel 500 halálos áldozata volt a fertőzésnek. 1942 óta oltanak tetanusz ellen. Jelenleg évente 1-2 eset fordul elő. A megbetegedettek idősek, akik gyermekkorukban még nem kaptak védőoltást. Tetanuszra gyanús sérüléskor először alaposan ki kell tisztítania sebet. A fertőzés kockázatát a sebet ellátó orvos dönti el.

oltas

Szamárköhögés – Pertussis

Kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Cseppfertőzéssel terjed, az oltatlan csecsemők a környezetükben élőktől fertőződhetnek. A védőoltás nélkül a légúti- és az idegrendszeri szövődmények miatt közöttük alakulhat ki a legtöbb haláleset. Felnőttek körében egyre gyakrabban fordul elő, ami arra utal, hogy mind a betegség átvészelése, mind az oltás utáni védettség idővel gyengül. A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok léptek fel: 1951-ben 25 ezer, 1953-ban 57 ezer megbetegedés fordult elő. Hazánkban 1953 óta oltják a csecsemőket szamárköhögés ellen.

Torokgyík – Diphteria

Cseppfertőzéssel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A diftéria toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be. A védőoltások bevezetése előtt igen sok gyermek halt meg ebben a betegségben. Magyarországon 1938-ban még több mint 5 ezer fertőzést és 300 halálesetet jelentettek. 1938-tól kezdve minden gyermeket kötelezően oltanak diftéria ellen. Oltott személyekben a baktérium nem tud betegséget létrehozni.

Forrás: