Hogyan derül ki és mivel kezelhető a csontritkulás? – 2.rész

Sajnálatos tény, de csontjaink 30 éves kor után elkezdenek veszíteni sűrűségükből. Emberek millióinak van csontritkulása a világon, s ennek következménye, hogy a csontok könnyebben is törnek. Hogyan állapítják meg az osteoporosist, s mit tehetünk ellene?

Az osteoporosis vagy csontritkulás azt jelenti: porózus csontok. Az ember élete második felében elkezd veszíteni a csontsűrűségéből, nagyjából 30 éves korát követően. S minél kisebb a sűrűség, annál egyszerűbben eltörhetnek a csontok. Az 50 év feletti nők fele szenved el például osteoporosis-ból eredő törést élete során.

Cikkünk előző részében a csontritkulás kialakulásáról, jellemzőiről olvashattunk. Most nézzük meg, miként lehet megállapítani, hogy valaki osteoporosis-ban szenved-e, s milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésünkre.

DXA vizsgálat

A csontsűrűségre vonatkozóan ma már többféle tesztet el lehet végeztetni. Az ún. DXA csontsűrűség szkenner az egyik gyakran alkalmazott eszköz.

Orvosunk javasolhatja a tesztet, amennyiben 50 év felettiek vagyunk és eltört egy csontunk; nők esetében 65-, férfiaknál 70 év felett; ha menopauza alatt vagy utáni időszakban vagyunk és vannak kockázati tényezőink; férfiaknál 50-69 éves kor között, rizikófaktorok esetén.

A duális röntgensugaras abszorpciometria vagy DXA alacsony dózisú röntgensugarakat használ a csontsűrűség mérésére a gerincben és a csípőben. Kevesebb, mint 15 perc alatt végez.

csonttores

T-pontérték

Második módszer a T-pontérték mérőműszer: a tesztelés során a csontsűrűségünket (ásványi anyag sűrűség – BMD) egy egészséges 30 évesével veti össze, mivel ekkor a legerősebbek a csontok. Az eredményeket az alábbi módon osztályozzák:

-1,0 és ennél magasabb normális

-1,0 és 2,5 között alacsony a csontsűrűség, de ez még nem jelent osteoporosis-t

-2,5 vagy ennél alacsonyabb érték azonban csontritkulást jelez.

Ha a csontsűrűség csökken, a T-pontértékek is lejjebb mennek.

Hogyan kezelhető a csontritkulás?

Amennyiben diagnosztizáltak minket osteoporosisszal, ún. biszfoszfonátot írnak fel, mely csökkentheti a csontvesztést és a törések rizikóját, de építi is a csont sűrűségét. Csak az a gond, hogy tabletta formájában könnyen nyelőcsőfekélyt, savas refluxot, hányingert okoz. Az injekciós biszfoszfonátok melyeket évente négyszer kell felvenni, viszont rövid ideig tartó, influenza-szerű tüneteket váltanak ki. Előidézhetik ezen kívül az állkapocs csont pusztulását és az atípusos combcsont-töréseket.

A hormonterápia, melyet a menopauza tüneteinek enyhítésére már széleskörben alkalmaznak, a csontritkulás ellen is hatékony lehet, de kevesebbszer használják más gyógyszereknél, a rák-, vérrögök-, szívbetegség és a stroke kockázata miatt. Ezek között is van olyan készítmény azonban, amely nem hormon, de az ösztrogénhoz hasonló, csonterősítő hatású, s nem jár a rák rizikójával. Mellékhatása „csupán” a vérrögök és a fokozódó hőhullámok esélye. S létezik napi injekció is, mely új csontot épít – szintetikus parathormon, melynek mellékhatásai lábgörcs és szédülés lehetnek.

csontok_izuletek

Biológiai alternatívát jelent csontritkulásra a laboratóriumban előállított antitest, amely lassítja a csont leépülését. Ebből a típusból évi kettő injekciót kell felvenni, elsősorban menopauza időszakában levő nőknek, akiknek a szervezete más gyógyszereket nem tolerál, vagy azok nem segítettek rajtuk. A mellékhatások közé a hátfájás, izomfájdalom, csontfájás sorolható, a fertőzések nagyobb esélye, valamint az alacsony kalciumszint.

A csontok erősítését természetesen élelmiszerekkel is elősegíthetjük, amelyek kalciumban és D-vitaminban bővelkednek. Állítsunk össze egy listát magunknak s főzzünk, süssünk ezekből az összetevőkből!

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.