Szívpanaszai összefügghetnek a horkolással és az alvászavarral

Mind a horkolás, mint az úgynevezett alvási apnoé a szív-érrendszer funkcióinak romlásához vezethet, főként a nőknél – állítja egy új tanulmány. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a kivizsgálás szükségességére hívta fel a figyelmet.

Az alvászavarok számos betegség forrásai

Nemrégiben a Radiological Society of North America kongresszusán ismerhették meg az érdeklődők azt a tanulmányt, amely szerint mind a horkolás, mind az alvási apnoé, vagyis az éjszakai légzéskimaradás károsíthatja a szív-érrendszeri funkciókat. Ráadásul a veszély jobban fenyegeti a nőket, mint a férfiakat. Azt is fontos tudni, hogy nem kevés veszélyeztetettről van szó, hiszen csak az USA-ban 90 millió emberről tudható, hogy horkol és 18 millióról, hogy alvási apnoéban szenved. Ez utóbbi során először kimarad a légzés, majd az érintett jellemzően hirtelen, nagy légvételre riad fel. Jellemző, hogy az apnoé-betegek horkolnak is.
Egyelőre nem tisztázott, hogy az alvási apnoé egyenes úton vezet a szívbetegségekhez vagy sem, de sok szakember úgy véli, mindenképpen emeli a magas vérnyomás rizikóját. Azért olyan nehéz ezt konkrét összefüggésbe hozni, mert azok közül, akik alvási apnoéval küzdenek, sokan társbetegségekkel is rendelkeznek, amelyek szintén összefügghetnek a kardiológiai betegségekkel. Mindenesetre az Amerikai Szív Szövetségtől tudható, hogy azoknak, akiknek kezelték az alvászavarát, a vérnyomásuk is csökkent. Ugyanakkor alvásszakértők az elhízást is összefüggésbe hozzák az alvási apnoéval, sőt, egy ördögi körként ábrázolják a problémát.

Miért érinti mindez jobban a nőket?

A kutatók a UK Biobank (egy nemzetközi egészségügyi forrás) állományából 4877 személy adatait elemezték, akik valamennyien részt vettek kardiológiai MRI felvételen. Három csoportra osztották őket: az egyik csoport apnoéval élt, a másik csoport horkolónak vallotta magát, a harmadik csapat egyik problémáról sem számolt be. Amikor a szakemberek összehasonlították a horkolókat a tünetmentesekkel, nagy különbséget fedeztek fel a nők és a férfiak szívének bal kamrai tömegével kapcsolatban. A nőknél észlelt megnövekedett tömeg pedig arra utal, hogy a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy kielégítse a test szükségleteit. Ebből pedig azt a következtetést vonták le, hogy a horkolással és/vagy apnoéval küzdő nők nagyobb szív-érrendszeri veszélyeknek vannak kitéve.

Mikor érdemes kivizsgáltatni magunkat?

– Az már eddig is ismert volt a kardiológusok és a szomnológusok számára, hogy horkolás mellett a légzéskimaradás, vagyis az apnoé tünetei nem pusztán zavaróak, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ezért annak, aki komolyan küzd az alvászavarokkal, mindenképpen ajánlatos alvásszakértőhözfordulnia. Ugyanakkor a szív-érrendszeri tünetekre is figyelni kell az ilyen pácienseknek. Az egyik korai, magas vérnyomással összefüggő szövődmény ugyanis a szív izomzatának megvastagodása, azaz a balkamra-hipertrófia. Ez az állapot fokozott kockázatot jelent az infarktus, szívelégtelenség, kamrai ritmuszavarok, stroke jelentkezése szempontjából. A megvastagodás azért is veszélyes, mert gyakran nem okoz panaszt, ilyenkor csak az EKG-ból vagy a szívultrahangból derül fény az hipertrófiára. Egyes esetekben azonban jelentkezhetnek olyan tünetek, mint a légszomj, a mellkasi fájdalom, a fáradékonyság, esetleg szívdobogásérzés, szédülés. Ha diagnosztizálható az állapot, fontos a megfelelő kezelés, a magas vérnyomás és a társbetegségek – így például az alvászavarok – rendezése. A gyógyszerek a vérnyomás csökkentésén túl a szívizomzatra is kedvező hatást fejtenek ki: bizonyos szerek használatával a hipertrófia kialakulása megállítható, sőt, akár vissza is fordítható.

Nemzetközi szakirodalom: https://www.news-medical.net/news/20181129/Women-with-sleep-apnea-at-higher-risk-of-heart-damage.aspx

Forrás: Kardioközpont