Évekig kevés, és nehéz alvás? Ezek okozzák!

Mindenki ismeri, milyen érzés egy-egy rossz éjszaka után felébredni, fáradtnak, lassúnak, álmosnak érezni magunkat. A hosszú távú alvásproblémák azonban ennél jóval nagyobb kockázatok rejtenek magukban. 

Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus azokra a betegségekre hívta fel a figyelmet, amelyek rizikóját növeli a rossz minőségű, kevés vagy megzavart alvás. Ennek oka számtalan betegség lehet, melyek közül a szomnológus szakemberek az ún. elsődleges alvásbetegségekkel foglalkoznak. 

 

Többféle alvászavar, alvásbetegség is veszélyezteti az egészséget

Az alvászavarok, alvásbetegségek igen sokfélék lehetnek, közel sem csupán az álmatlanság jelenthet problémát. Ezek feltárása, diagnosztizálása és kezelése a szomnológia feladata. A szomnológusok szerint ezek a leggyakoribb alvászavarok:

Fotó: 123rf.com

  • Alvásfüggő légzészavarok: Ide tartozik az obstruktív alvási apnoe szindróma (légzéskimaradás utáni nagy, horkantás-szerű légvétel), a centrális apnoe, mely nem jár horkolással, a kevert apnoe illetve a primer benignus horkolás. Ez utóbbi nem csak a horkoló alvásminőségét ronthatja, még akkor is, ha nem ébred fel rá, hanem elsősorban hálótársáét. Épp ezért ezt a tüneteket gyakran a hálótárs veszi észre.
  • Alvásfüggő mozgászavarok: Gyakori a nyugtalan láb szindróma. Bizonyos statisztikák szerint a populáció 5-15 %-a szenved ennem a betegségben, amely egy bizonytalan, furcsa, bizsergő érzés, ami lefekvéskor vagy alvás közben jelentkezik a lábszáron és lehetetlenné vagy igen nehézzé teszi az elalvást.
  • Inszomniák: Az elalvás, az átalvás vagy az alvás fenntartásának zavarával, éjszakai ébrenlétekkel, felébredésekkel járhat. Az alvás mennyisége és minősége is romlik. Hátterében számtalan ok, betegség, életviteli problémák, stressz állhat.
  • Hypersomniák (fokozott napközbeni aluszékonyság): Az ébrenlét tartós fenntartásának nehezítettségét jelenti. Az ilyen típusú alvászavarok közé sorolandó például a narkolepszia (váratlan nappali elalvás). 
  • Paraszomniák: A paraszomniák legismertebb változatai az alvajárás (szomnambulizmus), az éjszakai bevizelés (enurezis nokturna) és az ijesztő éjszakai fölriadások (night terror).

Sokan úgy érzik, négy-öt óra alvás elég nekik, holott felnőtteknél 7-8 óra jó minőségű éjszakai alvás lenne szükséges, gyerekeknél és serdülőknél még ennél is több – hangsúlyozza Vida doktornő. – A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás ugyanis közvetve és közvetlenül is kihat az életünkre, az amerikai National Highway Traffic Safety Administration becslése szerint például évi 10.000 autóbaleset tudható be alvászavarok miatti fáradtságnak, koncentrációvesztésnek. 

Fotó: 123rf.com

Ilyen betegségek rizikóját növelik az alvászavarok

  • Szívbetegségek

A nem megfelelő alvás megemelheti a vérnyomást, ami a szívbetegségek egyik rizikófaktora.

  • Meggyengült immunrendszer

Mivel számos olyan anyag termelődik alvás közben, amely alapvető az immunrendszer hatékony működéséhez, a rossz alvás közvetetten a fertőzések kockázatát is növelheti.

  • Elhízás

Azoknál az embereknél, akik kevesebb, mint hat órát alszanak éjszakánként, átlagosan magasabb a testtömeg-index. Ennek részben az lehet az oka, hogy a nem megfelelő alvás felborítja a hormonális egyensúlyt, így az étvágy és az anyagcsere kontrollja is nehezebbé válik. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a fogyási próbálkozásokat.

  • Cukorbetegség

A rosszul alvóknál gyakoribb a 2-es típusú diabétesz, aminek feltételezhetően az az oka, hogy lelassul náluk a glükóz előállításának folyamata.

  • Memóriazavarok, szorongás, depresszió

Az alvászavarok, különösen az alvási apnoé ronthatja az ember azon képességét, hogy az emlékeit felidézze, valamint növeli a mentális problémák, a depresszió esélyét is.

Néhány embernek a megszokottól eltérően működik a biológiai órája, és arra vezérli őket, hogy már este nyolckor aludni térjenek. Reggel viszont már négy órakor kipihenten ébrednek fel.

Háromszázból egy ember szenved a korai alvásfázis szindrómában

Az alvászavarok kezelhetők

Bármilyen alvászavarról van szó, az első lépés, hogy kiderítsük, milyen okok vannak a háttérben. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, melyek kezelésével az alvásprobléma is megszüntethető – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. –  Az álmatlanságot kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos határozza meg, hogy a gyógyszeres kezelés, a pszichoterápiás módszerek vagy a kettő kombinációja hozhat tartós eredményt.  Ha sikerül megszüntetni az alvászavart, közvetve csökken a szívinfarktus, stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága. Mindezek mellett olyan szubjektív panaszokon is segíthetünk, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés. 

Forrás: Alvásközpont