Innen tudhatjuk, hogy melyik pollentól tüsszögünk

A jó időben folyamatosan virágzó növények az allergiások számára igazi megpróbáltatást jelenthetnek: a levegőben szálló pollenek változatos, hetekig vagy akár hónapokig is elhúzódó panaszokat okozhatnak. Ám nem minden érintett tudja, hogy pontosan melyik pollenféle vált ki nála kellemetlen, allergiás tüneteket. Mutatjuk, nekik mi segíthet.

Fotó: 123rf.com

Mi okozza a pollenallergiát?

Az allergia leggyakoribb típusa a szezonális pollenallergia, más néven szénanátha. Akkor alakul ki, amikor a virágzó növényekről a levegőbe kerülő virágpor (pollen) az azokra érzékenyeknél kellemetlen tünetekkel járó, túlzott immunreakciót generál. A pollenallergia jellemző és gyakori tünetei közé tartozik a tüsszögés (ami rohamokban is jelentkezhet), a száraz köhögés, a torokkaparás, a hallójárati- vagy a szemviszketés, a könnyezés, a kötőhártya-gyulladás, a bedugult, viszkető orr, a vízszerű orrfolyás, a fáradékonyság és a rossz közérzet.

Fontos tudni, hogy a pollenszezon ugyan jellemzően tavasztól őszig tart, ám egyes növények virágpora akár télen is allergiás tüneteket válthat ki az arra érzékenyeknél. A szimptómák erőssége, előfordulásának gyakorisága évszakonként, életkoronként és egyénenként eltérő lehet.

Fotó: 123rf.com

De vajon melyik növény pollenje a “bűnös”?

Ha nem tudjuk, hogy pontosan melyik növény virágporára vagyunk allergiásak, és hogy mikor minek van szezonja, ne hagyjuk annyiban, igyekezzünk szakember segítségével kideríteni. Amint felmerül a szezonális pollenallergia gyanúja, forduljunk allergológushoz, és ne próbáljuk magunkat diagnosztizálni, sem ismerősök ajánlása alapján tüneteinket enyhítő készítmények után kutatni.

Az alapos, mindenre kiterjedő allergiavizsgálat vérvétellel járó laborvizsgálattal és allergiateszttel jár. A vérvizsgálattal az immunrendszer által allergénekkel szemben termelt specifikus ellenanyagok (IgE) szintjét mérik, amiből következtetni lehet az immunreakció erősségére. Az allergiavizsgálatnak több fajtája is van, de szénanátha esetén leggyakrabban az úgynevezett Prick-tesztet alkalmazzák. Ez alkaros bőrtesztként is ismert, nem véletlenül: a 10-15 perc után eredményt adó vizsgálat során tisztított allergéneket csepegtetnek az alkar megkarcolt bőrére. Ezek allergia esetén reakcióba lépnek az immunrendszer által ellenük termelt ellenanyagokkal, melynek hatására – az immunválasz, ezzel együtt a gyulladásos folyamatok kialakulásában kulcsszerepet játszó – hisztamin szabadul fel.

Futás a szabadban asztmával? Pollenszezonban ezért kap nehezebben levegőt

Ennek eredménye az allergén és a bőr érintkezésénél jelentkező bőrpír vagy duzzanat, ami mellé viszkető érzés társulhat. Minél intenzívebbek a keletkező bőrtünetek, annál erősebb az adott allergén kiváltotta immunreakció. Éppen ezért ezt a módszert allergiaszezonban, amikor az érintettek szervezetében magas az ellenanyag-szint, nem alkalmazzák, mert a túlstimulálástól megnő egy esetleges anafilaxiás sokk – életveszélyes állapot kialakulásához vezető túlérzékenység – kockázata.

A Prick-teszt során egyébként nemcsak különféle allergéneket visznek fel a bőrre, úgynevezett pozitív és negatív kontrollt is végeznek. Utóbbi egy bőrreakciót nem okozó tiszta fiziológiás sóoldat, előbbi pedig egy bőrreakciót kiváltó, hisztamintartalmú folyadék bőrre történő felvitele. Ezt a vizsgálati módszert – a vérvétellel szemben – nem mindenkinél alkalmazzák: kizáró ok például a várandósság, a szoptatás, vagy bizonyos hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerek szedése.

 

 

 

Forrás: Szívderítő


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.