Ételallergia gyermekkorban: miért ne diétázzon öndiagnózis alapján?

Az allergiás betegségek előfordulása folyamatos emelkedést mutat, sőt a legújabb kutatások már arról számolnak be, hogy az ételallergia nemcsak gyermekeknél, hanem felnőttkorban is egyre gyakrabban jelentkezik. Ezzel együtt megnőtt az utóbbi években azok száma is, akik kizárólag tüneteik alapján, öndiagnózis nyomán kezdenek diétába, vagy vonják ki a problémásnak vélt élelmiszert gyermekük étrendjéből.

Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a felesleges kiadások és a hiányos táplálkozás mellett ez miért kockázatos.

Többen gondolják magukról, hogy ételallergiájuk van

Egy korábbi svéd kutatás szerint sok szülő tévesen gondolja, hogy gyermekénél problémát okoz valamilyen élelmiszer fogyasztása. A vizsgálatok elvégzése után a kutatók tízből mindössze egy gyereknél mutattak ki ételallergiát. A leicesteri University Hospital dietetikusa pedig egy interjúban arra figyelmeztet, hogy az utóbbi években, Angliában a lakosság 20 százaléka véli magáról, hogy ételallergiás, miközben a valós adatok felnőttek körében 1-2%, gyermekeknél 4-6% között mozognak.

„Érdekesség, hogy voltak szülők akik már kész allergia diagnózissal jöttek, de ha ezt végül nem tudtuk igazolni, szinte csalódottak, időnként mérgesek voltak. Ez elsősorban angliai tapasztalat, mintha ott egyfajta „divat” lenne, hogy a gyermeknek ételallergiája vagy intoleranciája van” – meséli dr. Balogh Ádám, aki az elmúlt hét és fél évben a szigetországban praktizált. 

Az is tény azonban, hogy a szülők meglehetősen elcsigázottak, mire a diagnózis kiderül, Angliában ugyanis az elsődleges ellátó helyeken – a háziorvosi rendszerben vagy a sürgősségi osztályokon – az esetek nagy részében a gyermekek először nem gyermekorvossal találkoznak. Ráadásul a legtöbb háziorvosnak, illetve sürgősségi osztályon dolgozó orvosnak csak minimális gyermekgyógyászati tapasztalata van, vagy egyáltalán nincs. A háziorvos ugyan a járóbetegellátás keretein belül utalhatja gyermekgyógyászhoz a kis betegeket, azonban a várakozási idő az ilyen esetekben a magyar rendszerhez képest időnként szokatlanul sok lehet. 

Hová forduljunk, ha ételallergiára gyanakszunk?

Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban sok olyan bizonytalan tünet jelentkezhet, amely első körben allergiás eredetűnek tűnhet. A lényeg, hogy ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, forduljunk első körben gyermekorvoshoz. Amennyiben célzott kivizsgálásra van szükség, a tünetek alapján ő tudja a megfelelő szakemberhez irányítani a kis beteget. Az öndiagnózis alapján kezdett diéta nemcsak felesleges vagy hiányállapotokhoz vezethet, de elfedhet komolyabb betegségeket is.

„Ha a gyermek panaszait valóban valamilyen élelmiszer okozza, akkor is lényeges meghatározni, hogy ételallergiáról, korai vagy kései típusú reakcióról vagy intoleranciáról van-e szó. Ez azért lényeges, mert a megfelelő vizsgálatokkal nagy valószínűséggel meg tudjuk állapítani, hogy fennáll-e életveszélyes reakció, anafilaxia esélye, a gyermek kinőheti-e az allergiát, pontosan mi az az összetevő, amit kerülni kell, fogyaszthat-e az allergént nyomokban tartalmazó késztermékeket – ezek ismerete nélkül a diéta még nehezebb vagy akár felesleges is lehet” – hangsúlyozza a szakember.

Fotó: 123rf

Allergiás tünetek gyermekkorban

Gyermekkorban allergiás tüneteket leggyakrabban a tej, tojás és mogyoró okoz, de allergia kialakulhat szinte bármilyen ételre, ami fehérjéket tartalmaz. Gyakran előfordul légúti allergia is, mely leginkább asztma és szénanátha képében jelentkezik. Ezt követik krónikus urtikáriás (csalánkiütés) tünetekkel jelentkezők és azok, akinek tünetei sokkal inkább bizonytalanok, de allergiás eredetűnek gondolják őket. Ekcéma egy határterület a bőrgyógyászattal, ami sok esetben önálló betegség, de bizonyos esetekben egyes ételallergiák is szerepet játszhatnak a kialakulásában, illetve a betegség fennmaradásában.

Ételallergiás gyermek a családban

A szülők legtöbbször könnyen elfogadják az allergia diagnózisát és készek változtatni a gyermek életmódján – következésképpen a sajátjukon is – ehhez, legyen ez étrendi vagy környezeti tényező. Többszörös allergiáknál ez persze jóval nehezebb lehet – ez jelentősen függ az elkerülendő ételektől. Érdekes viszont, hogy sok esetben, amikor a gyermekek kinövik az ételallergiát, a szülők sokszor – tartva a tünetek újbóli megjelenésétől – ódzkodnak az ételek étrendbe való visszavezetésétől. Pedig a gyermekek többsége valóban kinövi az ételallergiát. Ilyenkor nem szükséges tovább diétáznia, a problémás összetevőt fokozatosan vissza lehet vezetni az étrendjébe.

Mit tehetünk az allergia megelőzéséért a gyermeknél?

Pontosan nem ismert, mi okozza az allergiák kialakulását, de az egyik közkedvelt feltevés az úgynevezett „higiénia hipotézis”, mely szerint minél több allergénnel, akár vírussal, baktériummal találkozik a szervezet, annál kisebb az esélye az allergiák kialakulásának. Az is kimutatott, hogy ha a várandós kismama, illetve születés után bármelyik szülő dohányzik, az növeli a gyermek esélyét a visszatérő bronchitisek, illetve asztma kialakulására.

Kizárólagos anyatejes táplálás segíthet megelőzni az ekcéma, illetve a tej allergia kialakulását. Sajnos a gyakorlatban elterjedt hypoallergén formulákról ugyanez nem mondható el, mint ahogy a várandós kismamák diétája sem segít az ételallergiák megelőzésében. A 4-6 hónapos korban elkezdett hozzátáplálás viszont igen, amibe korán bekerülnek az amúgy leggyakrabban ételallergiát okozó ételek is (tej, tojás, búzafélék, halfélék, olajos magvak (természetesen nem mag, hanem feldolgozott formában, pl. mogyorókrém). Ha bizonytalanok vagyunk a hozzátáplálással kapcsolatban – különösen, ha van allergiás a családban, így a gyermeknél is magasabb a kockázat – az ételek megfelelő időpontban történő bevezetéséről egyeztessünk szakemberrel!

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.