Allergiahozó tények

Korántsem gyermekversbe illő tény, hogy az allergia, és az allergiás alapon kialakuló asztma korunk népbetegségei közé tartoznak, ezért érdemes minél többet megtudnunk e kórok előidéző tényezőiről.

A szervezet túlzott reakciókészségén alapuló betegségek a XX. század második felében váltak igazán elterjedté, azt megelőzően jóval ritkábban ütötték fel a fejüket. E változásban egészen bizonyosan szerepet játszik az életmód, a környezet gyors átalakulása: a tudomány fejlődése számos- vagy inkább számtalan-, a szervezet számára ismeretlen anyag megjelenését hozta magával, s ezek az anyagok mindenhol körülvesznek bennünket; az autók általánossá vált használatával megemelkedett a légszennyezés, mesterséges tartósítószerek, színezőanyagok, állományjavítók, ízfokozók, illatanyagok seregével találkozunk nap mint nap az élelmiszerekben, kozmetikumokban, tisztítószerekben, vegyszerekben.

Nemcsak a mesterséges, hanem a természetes környezet elemei, többek között fémek, természetes élelmiszerek (hüvelyesek, gyümölcsök, gabonák, stb.), növények, állatok szőre, tolla, csípése is előidézhetnek krónikus gyulladást. A környezeti hatások mellett a lelki tényezők, és a táplálkozás is meghatározó lehet- egyes táplálékok gyulladásgátló, mások gyulladásfokozó hatással bírnak-, fontos azonban, hogy csak azoknál alakul ki krónikus gyulladás, akik magukban hordozzák a genetikai hajlamot. Ha például egy gyermeknek mindkét szülője asztmás, a kicsi nagy valószínűséggel örökölte a hajlamot, s az ilyen esetek 70-80%-ában kialakul a betegség.

vitx2zvf9

A folyamat a következőképpen néz ki: amikor az adott, a szervezet által veszélyesnek tartott anyaggal (allergén) először találkozunk, az immunrendszer „személyleírást készít” a betolakodóról, ami eljut a fehérvérsejtekhez. A védekezést az érzékennyé válás szakasza előzi meg, amikor a szervezet még tolerálja az idegen jelenlétét. Ez az időszak mindenkinél más és más, előfordul, hogy az „idegennel” való mindennapos találkozás hosszú időn, akár éveken át semmilyen panaszt nem okoz, aztán egyik napról a másikra védekező mechanizmusok láncolatát indítja el: a fehérvérsejtek a korábbi leírásnak megfelelő, „személyre szabott” ellenanyagot termelnek, allergia esetén ez általában az ún. immunglobulin-e, röviden: IgE.

Az IgE összegyűjt minden szükséges információt, amit továbbít a hízósejtekhez. Amint a betolakodó ismét feltűnik, a hízósejt „támadásba lendül”, és az idegen semlegesítése érdekében különféle közvetítő anyagokat bocsát ki, amelyek összehúzzák az izmokat, kitágítják a vérereket, a nyálkahártyák mirigyeit pedig nyáktermelésre késztetik. Attól függően, hogy az allergének hogyan és hol kerülnek a szervezetbe, különféle allergiás eredetű betegségek alakulhatnak ki. Például, az orrnyálkahártyában szénanáthát, a fémekkel való érintkezés bőrallergiát, a légutak alsó szakaszáig eljutó allergének asztmát, a tápanyagokkal, adalékanyagokkal az emésztőrendszerbe kerülő allergének komoly hasi panaszokat, bőrtüneteket okozhatnak.

shutterstock_702111076

Láthatjuk, hogy az allergiás, asztmás megbetegedések kialakulása összetett folyamat. A betegség tüneteinek megelőzésére vagy enyhítésére korszerű gyógyszerek állnak rendelkezése. A jobb hatás elérése érdekében fontos, hogy alkalmazásukkor kövessük az utasításokat, ne vigyük túlzásba a rohamoldó készítmény használatát, és a folyamatosan használandó készítményeket valóban mindaddig alkalmazzuk, amíg a szakorvos javasolja.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.