Egészség a piacról – hagyma és krumpli 2015-03-12 Blog, Zöld Megosztás: Tweet A magyar konyha két alapösszetevője a burgonya és a hagyma, ha ez van otthon, nagy baj már nem lehet. De nemcsak ízletes étkek ezek: szó szerint finoman gyógyítanak is! Gyermekként sokszor nem értettem, amikor édesanyám hozzálátott a főzéshez, megpucolta a krumplit, felaprította a hagymát, ám ha megkérdeztem, mi lesz az ebéd, a válasz csak ennyi volt: „Még nem tudom.” Hogy nem lehet tudni, ha már hozzálátott?! Aztán felnőve azon kaptam magam, hogy megpucolom a krumplit, felaprítom a hagymát, és „még nem tudom”, mi lesz belőle. Talán nem véletlen, hogy a magyar konyhában ennyire kiemelt szerep jut ennek a két összetevőnek. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy ezek mindig nagy mennyiségben teremnek, viszonylag olcsón elérhetőek és tárolásuk sem igényel sok extra feltételt, de a változatos elkészítési lehetőségek is sokat lendítettek a népszerűségükön. Nem volt ez mindig így: volt idő, amikor még azt sem tudták, hogy a burgonyának van ehető része, pusztán dísznövényként tartották. Valójában a szegénység vitte rá az első embereket a gumó elfogyasztására, aminek a vége a ma ismert népszerűség lett. A hagyma, a burgonya, és a csicsóka azonban nemcsak finom, hanem egészséges étkek is. A burgonya rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz, többek közt B1-, B2- és C-vitamint, káliumot, kalciumot, vasat és foszfort, fehérjetartalma a hússal és a tejjel egyenértékű, ezzel szemben viszont csekély mennyiségű és lassan felszívódó szénhidráttartalma miatt a cukorbetegek és a diétázók ideális tápláléka. Ha nem olajban sütöd, kalóriatartalma kevesebb, mint a rizsé! Gyomorrontás vagy kimerítő betegségek alatt kíméli a gyomrot, ezért sós vízben megfőzve kiváló energiaforrás, nyers héját a szemre téve enyhíti a kötőhártya-gyulladást és a kínzó rovarcsípéseket, de lereszelve és mézes tejjel elkeverve arcpakolásként is használhatod. A csicsókáról sokan gondolják, hogy a krumpli rokona, ám valójában több köze van a napraforgóhoz. Igénytelen és szapora növény, a néphagyomány úgy tartja, eső után csak „vess el” egy marék homokot, hamarosan kinő a földből a csicsóka. Édes íze miatt remek saláta-alapanyag, ám ezt az édes ízt nem a cukor, hanem az inulin adja, amely egy különleges, összetett szénhidrát-vegyület. Nem szívódik fel, mert az ember számára emészthetetlen, ugyanakkor elsőrendű táplálék azoknak a bélben található baktériumoknak, amelyek az emésztésért felelősek, szemben a „rossz” baktériumok cukorigényével. A cukorbetegeknél csökkenti a vércukorszintet, a bélflórára tett kedvező hatásai miatt pedig elsőrendű étel a gyomorproblémával küzdők számára, jótékony hatással van a rák több változata ellen, továbbá serkenti az immunrendszer működését. A hagyma ugyancsak szinte kötelező alapanyag a konyhában, különösen a vöröshagyma. Érdekesség, hogy azokban a családokban, ahol a szegénység miatt alig jutottak máshoz az emberek, mint hagymához, mindig kevesebb volt a megbetegedés az erős fertőzésgátló hatásának köszönhetően. Legfőképp nyersen hasznos, sok ásványi sót tartalmaz, de E-vitamint is találhatunk benne. Lázas betegnek viszont ne add, mert belülről „melegít”. Baktériumölő hatása révén használhatod légúti megbetegedések, emésztőrendszeri problémák ellen, de csökkenti a vérnyomást és az érelmeszesedést is. Véd a zsíros ételek által kiváltott koleszterinszint-növekedés ellen, segíti az emésztést, és a burgonyához és csicsókához hasonlóan ugyancsak hasznos a cukorbetegeknek. Szóval nem baj, ha nem tudod, mi lesz az ebéd: ha ezek adják az alapot, baj már biztosan nem lehet belőle! Forrás:
