Hogyan alakul a szép vádli?

Ha ránézünk valakinek a vádlijára, és az formás, a sport, a fittség jut eszünkbe – mivel alakítható ki a mutatós vádli?

A szép vádli annak a jele, hogy tulajdonosa sokat edz a lábára, fut, tornázik, táncol vagy bármilyen olyan sportot végez, amely erősíti a lábakat, melynek során formálódik az izom. Amikor valaki rövidnadrágban vagy szoknyában mutatkozik, rögtön feltűnik az irigylésre méltó vádli. Ha szálkás, akkor a birtokosa életében valószínű komoly szerepet játszik a sport.

Hogyan alakul ki a vádli, és mit kell tudni az edzéséről?

A vádli a lábszárunk hátulsó izma. A lábszárat hátulról széles izom borítja: több részből, három úgynevezett izomfejből áll, együtt alkotják a vádlit. Ennek pontos neve háromfejű lábikraizom. A kétfejű lábikraizom a combcsont hátulsó oldalán ered, a két térd dudor felett található meg.

A gázlóizom a szárkapocs fején ered hátul, illetve a sípcsont hátulsó felszínén. A kétfejű lábikraizom és a gázlóizom a lábszár középső illetve alsó harmadának határán egy közös, erős ínban folytatódik. A lábikraizom ina az emberek legerősebb ina, mely a sarokgumón tapad: az Achilles-ín.

Úgy működik, hogy ha a térd rögzített, emeli a sarokgumót és a talp irányába hajlítja a lábfejünket. Mivel emeli a támasztó lábon a sarokgumót – például járás, ugrás, futás során – a lábfejet előredönti, így tudunk elrugaszkodni. Ha lábujjra állunk, tartja a sarokgumót.

Hogyan fejleszthetjük?

De mivel formálhatunk magunknak szép vádlit? Talán nem meglepő, hogy a futás az egyik leghatékonyabb sport erre a célra. Ezek közül is a gyors futás vagy sprint, de a két lábon ugrálás, a tempósabb gyaloglás, valamint a biciklizés is a megfelelő izom terhelését adja.

Súlyzós gyakorlatokat is végezhetünk a vádli fejlesztésére. A súlyzó a vállakra kerül, s miközben emeljük, lábujjhelyre állunk. Feszítsük a vádlit, majd lassan engedjük vissza. Az alsó holtpontnál erősen megnyúlik, ilyenkor feszítsük meg az elülső sípizmot egy kis ideig. Járkálhatunk is a súlyzóval a vállon.

Ülő helyzetben a térdkalács magasságában tartsuk a lábunkon a súlyzót, és emeljük a lábakat lábujjhegyre. Ez szintén a vádlit formálja, ügyeljünk viszont rá, hogy a talpemelő izom csak akkor feszül meg, ha a láb derékszögben be van hajlítva.

Szintén súlyzós gyakorlat, ha megfogunk két kezünkbe két egykezes súlyzót, a combok mellett tartjuk őket. Miközben a vádlit megfeszítjük, lábujjhegyre emelkedünk. Kitartjuk a felső csúcspontot, majd lassan visszaengedjük a sarkat. Hatékonyabbak lehetünk, ha küszöbön vagy súlyzótárcsán van a talpak elülső része, a sarok pedig a levegőbe emelkedik a lábujjhelyre álláskor.

Ülő helyzetben csak az egyik lábat is emelhetjük lábujjhegyre, felhúzva kissé a térdet, miközben egy súlyzót tartunk a térdkalács magasságában. Majd végezzük a gyakorlatot a másik lábbal is. Ugyancsak hatásosabb a gyakorlat, ha súlyzótárcsán vagy küszöbön van a talp elülső része, a sarok pedig a levegőben.

Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, de a kezeletlen elváltozás akár a láb elvesztéséhez is vezethet. A kezdeti tünetekről és a betegség fokozatairól dr. Kósa Éva, a Trombózis – és Hematológiai Központ angiológusa  beszélt.

Érszűkületet jelezhet, ha járás közben megfájdul a láb!

Meg is sérülhet…

A vádli sérülése gyakran előfordul: ha túlságosan elfárad, izomgörcsöt kapunk. Sportolóknál előfordul, a sarkat túlerőltetik, ebben az esetben fájdalmassá válik az Achilles-íntapadása.  Bajt okoz a hirtelen túlnyújtás is: elszakadhat az ínszalag. Hosszabb időbe telik, amíg helyrejön.

Forrás: https://napidoktor.hu/index