Kell a tartalék? Zsírok a testünkben 2013-10-01 Kórkép Megosztás: Tweet A zsírokra bizonyos mennyiségben szükség van, hogy a test normális működését és a belső folyamatokat fenntarthassa. A zsírok nélkülözhetetlen anyagok, a szervezet strukturális felépítésében és anyagcseréjében egyaránt szerepet játszanak. Legnagyobb mennyiségben a zsírszövetben találhatók meg. A zsírszövet nagyrészt zsírsejtekből felépülő szövet, melynek legfontosabb szerepe az energiaraktározás, a szervezet védelme fizikai hatásokkal (például hideggel) szemben, valamint egyes szervek kipárnázása. Két típusa különíthető el a fehér zsírszövet és a barna zsírszövet. A fehér zsírszövet A fehér zsírszövet kötőszövetből képződik, benne a zsírfelhalmozó sejtek megnagyobbodtak, belsejüket szinte teljesen kitölti a zsír, így a plazma és a sejtmag a sejtek peremére szorul. Ez a szövet vastag réteget képez a bőrben és a bőr alatt. Még a legsoványabb embernek is vannak zsírpárnái a tenyerén, talpán és fenekén. Ezen kívül a belső szervek kötőszövetes burka is tartalmaz zsírt, sőt még az izmokban is van változó mennyiségű zsírszövet. A barna zsírszövet A barna zsírszövet, hőt termel. A csecsemők dundi formáját nagyrészt ez a fajta, hálózatosan elhelyezkedő zsírszövet okozza, ez segít fenntartani hőháztartásukat, de a tinédzserkor után tömege csökkeni kezd, felnőtteknél pedig már sokaknál csupán a lapocka környékén találhatunk belőle valamennyit. A zsírszövet feladata A zsírszövet elsődleges feladata az energiatárolás, majd az igényeknek megfelelően a mobilizálás. Egy egységnyi zsír energiatartalma az ugyanakkora mennyiségű szénhidrát vagy fehérje egység energiatartalmának több mint kétszerese. A zsírok jó hőszigetelők és mechanikai védő szerepük is jelentős. Egyfajta védőburkot képeznek a legfontosabb szervek, testrészek köré, hogy megóvják a környezetből származó ütésektől, lökésektől, rázkódásoktól és egyéb mechanikai behatásoktól, valamint megakadályozzák a test kihűlését. A megfelelő zsírtartalékok nélkül előbb utóbb a kóros soványság felé kezdünk haladni. A kóros soványsággal hosszútávon leggyakrabban együtt járó szövődmények: – A vízhiány miatt a bőr száraz, berepedezett, fertőzésekre hajlamosabb – A körmök töredezettek, a haj hullani kezd – A hiányállapotok miatt fogászati problémák, veseműködési zavarok, pajzsmirigy-működési zavarok is kialakulhatnak – A csökkent folyadékfelvétel következtében kiszáradás, mellkasi fájdalom, szívritmuszavar alakulhat ki – Elmaradhat a menstruáció, szélsőséges esetben meddőség is kialakulhat – Az ásványi anyagok és a vitaminok hiánya miatt felgyorsulhat a csontritkulás és csonttörések léphetnek fel Nőknél és férfiaknál A 20. század második felében a női ideál már-már szinte a csont sovány lett. A vékony nőket a tökéletesség szimbólumaként azonosították. Ez odáig vezetett, hogy a nők gyakran betegesen vékonyakká váltak. A nők esetén genetikailag meghatározott, hogy nagyobb testzsírszázalékkal rendelkeznek, mint a férfiak. A nőknek több testzsír kell, hogy el tudják látni a nőiségből fakadó reprodukciós funkciókat, képesek legyenek egy gyermek kihordására. A megfelelően egészséges mérték 19-25%-os testzsírnál van. Férfiaknál ez az arány csak 15-20%. A Testtömegindex: BMI (Body Mass Index) egészséges felnőtt férfiak és nők számára készült. A megfelelő testsúly meghatározására szolgáló érték. A BMI jelenleg a legelterjedtebb, legmegbízhatóbb számítási mód a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek körében. A BMI értékelése: Az érték 20 és 25 között normális. 20 alatti érték sovány, 25 feletti érték túlsúlyos embert jelez. 35-as testtömegindex felett már kóros elhízásról beszélhetünk. A túlsúlyos kategóriától kezdődően a derék körfogatát is érdemes megmérni (köldöktől felfelé 10 centiméterre). Az eredmény utal a lerakódott zsír nagyságára. Ha férfiaknál 102 cm, nőknél 88 cm felett van, akkor az illető túlsúlyos, és "alma" típusú elhízott. Forrás: