Rettegett zsírok – Létezik rossz és jó zsír? 2011-04-06 Diéta Megosztás: Tweet A szénhidrátok és a fehérjék mellett nem árt a zsírok tulajdonságairól is többet tudnunk – milyen zsírok szükségesek az egészséges táplálkozáshoz? Létezik rossz és jó zsír? A zsírok természetes vegyületek, s bármennyire is azt halljuk manapság, hogy óvatosan a zsírokkal, ezek bizony biológiailag fontosak számunkra. Az összetett lipidek képviselői, vízben nem oldódnak. A zsírokat a növényi- és állati szervezetek állítják elő. Zsír, illetve olaj néven használjuk őket, az egészséges étkezés részei. A zsírok legnagyobb részben trigliceridekből épülnek fel, 99 százalékban ezek alkotják őket, mindegyik zsír tulajdonképpen különböző trigliceridek elegye. Észtereknek nevezzük őket, vízkilépéssel jönnek létre glicerinből és különböző zsírsavakból. Ugyanazon trigliceridben is találhatunk egyébként különböző zsírsav részleteket. A természetes zsírokban páros számú szénatomok alkotják a zsírsav-részletet. Egy zsírsavláncot általában 16-18 szénatom alkot, bármennyi lehet azonban 4 és 24 között. A láncok elágazás nélküliek és egyenesek. Zsírsavak fajtái Mint arról már biztosan sokat hallottunk, léteznek telített és telítetlen zsírsavak – nem mindegy, melyikből fogyasztunk többet, melyek részei inkább a táplálkozásunknak. A telített zsírsavak közé tartoznak a palmitinsav, sztearinsav, a vajsav, laurinsav, mirisztinsav. A telítetlenek az olajsav, linolsav, az alfa-linolénsav, az arachidonsav és a erukasav, amely egyébként mérgező. Ezek közül Omega-3 zsírsav – melyet igen hasznosnak tartanak -az alfa-linolénsav. A linolsav és az arachidonsav Omega-6 zsírsav, az erukasav pedig Omega 9-zsírsav. A linolsavat, a linolénsavat és a arachidonsavat csak a táplálkozás során tudjuk beszerezni: ezeknek a neve esszenciális zsírsav. A zsírsavszükségletét egyébként képes az emberi szervezet biológiailag szintetizálni, tehát a fenti három kivételével a zsírsavak többségéhez nem kívülről jut hozzá. Az esszenciális zsírsavakhoz mindenki hozzájut tejzsírból, húsból, növényi zsírokból és olajokból, kenyérből és gabonafélékből, zöldségekből, gyümölcsökből, sőt, a burgonyából is. Ahhoz tehát, hogy ezek meglegyenek szervezetünkben, csak egészséges étkezés, lehetőleg kiegyensúlyozott táplálkozás szükséges. Nem kellenek kiegészítők. Lipidek, állati- és növényi zsiradékok Az összetett lipidek közé a zsírok, az olajok, a foszfolipidek és glikolipidek tartoznak – a lipidek vízben oldhatatlan élő szervezetek biomolekulái, melyek szerves oldószerekben oldódnak. Egyszerű lipidek is vannak, ezek a szteroidok, karotinoidok, terpének, vitaminok, bizonyos alkaloidok és feromonok. Hogy növényi olajoknak, illetve állati zsíroknak mekkora a zsírsavtartalma, az igen változatos lehet. A feltételezések szerint a tejzsírt jobban emészti az emberi szervezet, mint a különféle növényi olajokat, például margarint. Zsírsav-összetétele igen jó: viszonylag sok rövid szénláncú zsírsavat tartalmaz – a legtöbb zsír vagy olaj csak nyomokban tartalmazza ezeket. A tejzsír viszonylag kis mennyiségben tartalmazza a többszörösen telítetlen zsírsavakat, csekély benne a páratlan szénatom-számú zsírsavak koncentrációja is. A tejzsír trigliceridjeinek hatása nagyon kedvező az emberre élettani, biológiai szempontból, és jelentős a gyógyhatása is. Aránylag gyorsan energiához jutunk belőlük. A tejzsír szerepet játszhat a vér lipid-koncentrációjának csökkentésében és a súlyszabályozásunkban is. Forrás:
