Nem szabad elbagatellizálni a visszerességet!

Visszérbetegségben a hazai lakosság több mint fele szenved, de sajnos közülük csak minden harmadik érintett fordul orvoshoz, mert tart a műtéttől, a hosszú felépülési időtől, pedig nagyon fontos a betegség időbeni kezelése, amelynek számos megoldása létezik.

Az újabb, fájdalommentes és gyors műtéti lehetőségekről beszélt dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

A visszér betegség leggyakrabban az alsó végtagon alakul ki. A kisebb, kezdetben csupán esztétikai problémát jelentő seprűvénáktól egészen a nagy, kidudorodó, és akár kifekélyesedő visszér-tágulatokig. A visszérbetegségek kialakulását nagyban befolyásolja a genetikai hajlam, gyakrabban alakul ki túlsúlyos, álló- vagy ülőmunkát végzőknél, autóvezetőknél, valamint terhesség idején.

Általában a visszeresség nem fáj! Éppen ezért nem szabad elbagatellizálni a visszeresség jelentőségét – hangsúlyozza az érsebész. A gyulladás, illetve a lábszárfekély jár fájdalommal, ami már az elhanyagolt, és időben nem kezelt betegséget kíséri.

Maga az ödéma a visszeresség következtében károsítja a kapilláris keringést: ahogy feszül a bőr, jelentősen csökken az erek áteresztő képessége, megtörve a bőr vérellátását. Problémát jelenthet a bőr bakteriális, gombás fertőzése is. Ezek mind-mind jelentősen károsítják a páciens állapotát!

Invazív műtéti megoldások

Előzetes szakorvosi vizsgálat szükséges annak eldöntésére, hogy elvégezhető-e a visszérműtét. Nagyon fontos UH vizsgálattal a legpontosabb képet kapni az erek állapotáról!” – figyelmeztet dr. Sepa György.

A jelentősen kitágult visszerek műtéti kezelésének több módja ismert: a hagyományos, több évtizede alkalmazott visszér műtét modern változata, a mintegy 15 éve használt lézeres, valamint a rádiófrekvenciával történő beavatkozás, amely vágás, altatás vagy gerincérzéstelenítés és hegek nélkül történik.

A fejlődés azonban nem állt meg, mára olyan műtéti technika is létezik, amelynek segítségével néhány óra alatt megszabadulhat a beteg a kitágult visszerektől, és utána, igen rövid időn belül visszatérhet a mindennapi tevékenységeihez, munkába állhat. Így nincs hosszú lábadozás, kiesés a munkából.

Pillanat ragasztásos műtét

Hazánkban 2013-ban kezdték el alkalmazni az érsebészetben és a sebészetben már korábban is használt szövetragasztót, a cianoakrilát-ot. A ragasztásos módszer (VenaSeal) lényege, hogy a katétert a lágyéktól 5 cm magasságig vezetik, és ettől visszafelé haladva ragasztó anyagot (n-butil cianoakrilát) fecskendeznek az ér teljes hosszába. Enyhe nyomást követően a ragasztó megköt, és teljes hosszában elzárja az eret.

  • Az eljárás gyors, teljesen fájdalommentes.
  • Nem használnak hőenergiát.
  • Csupán a szúrás helyének érzéstelenítését végzik el, ahol bevezetik a katétert.
  • A ragasztó anyagnak semmilyen káros, esetleg rákkeltő hatását nem tapasztalták.
  • Közvetlenül a beavatkozás után a páciens munkaképessé válhat, nincs lábadozási idő és utógondozás.
  • Nem szükséges pólya vagy kompressziós harisnya viselése.

Előnye még az eljárásnak, hogy idős, fekélyes betegeken is elvégezhető, és nincs szükség a véralvadásgátló készítmények felfüggesztésére, amennyiben ilyen kezelésben részesül a beteg” – teszi hozzá a Trombózisközpont orvosa, aki a Prima Medica Egészséghálózat Szakmai Napján beszélt a legfontosabbakról.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.